Szkopje és Athén elkötelezett a névvita rendezését illetően

    A két tárcavezető kiemelte: újabb lépést tettek a megoldás felé, a helyzet rendezése pedig mindkét kormány feladata.

    Nikosz Kociasz szerint olyan megoldást kell találni, amely mindkét félnek megfelel, és amely mind a macedónok, mind a görögök számára előnyös lesz. "Nem történhet meg, hogy valaki csak elveszít valamit, a másik fél pedig csak nyer. Kompromisszumra van szükség" - tette hozzá. Kiemelte: örökölt problémáról van szó, amelyet mihamarabb meg kell oldani.

    Nikola Dimitrov ehhez kapcsolódóan hozzátette: Macedónia új nevét mindkét ország közvéleménye és lakossága el kell, hogy fogadja. Szerinte olyan névben kell megegyezni, amelyet le lehet fordítani más nyelvekre is, így például, ha valamilyen földrajzi jelző kerülne az ország neve elé, az a nemzetközi dokumentumokban is az adott nyelven szerepelhetne. Mint mondta, nem lenne elfogadható, ha csak macedónul érthető, és lefordíthatatlan nevet adnának az országnak, mint amilyen az egyik javasolt név, a GornaMakedonia volt. Ez macedónul Felső-Macedóniát jelent, viszont egy elképzelés szerint egybeírva és fordítás nélkül szerepelt volna a nemzetközi dokumentumokban.

    "Olyan megoldás kell, amely egyik felet sem alázza meg, és az egyetértés felé mutat" - tette hozzá.

    Nikosz Kociasz pénteken Zoran Zaev miniszterelnökkel is találkozik. A látogatás azonban nem zajlik nyugodt ütemben, hazafias szervezetek tiltakozást szerveztek Szkopje központjába a tárgyalások idejére. A tiltakozók "Macedónia a macedónoké", "Macedónia neve nem eladó", "Elég az egyeztetésekből", "Elég a diszkriminációból" és hasonló feliratokat lengettek a két külügyminiszter találkozója idején a főváros főterén.

    Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

    A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés azonban tárgyalásokba kezdett Athénnal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei évben szeretnének megoldani.

    Nikosz Kociasz görög és Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter március 30-án Bécsben már ENSZ-közvetítéssel folytatja a tárgyalásokat. Matthew Nimetz ENSZ-megbízott 1995 óta próbálja egyezségre biztatni a két országot, mindeddig sikertelenül.