Thúry-emlékévet hirdettek Nagykanizsán
Nagykanizsa, 2018. február 16., péntek (MTI) - Az egykori vár egy részének feltárását, a török kori levéltári iratok feldolgozását, konferenciák és kiállítások szervezését tervezik az idén Nagykanizsán, ahol pénteken nyitották meg a 450 éve a város várkapitányává lett Thúry György emlékévét.
Az Erzsébet téren a hagyomány lángjának meggyújtásával indított
rendezvényen Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy
a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett Thúry az utolsó éveit
szolgálta Kanizsán. A "Dunántúl oroszlánja" a török ellenében
nemcsak az itt élők, hanem "a magyarság és Európa védelmében" is
cselekedett.
Mint fogalmazott: az emlékévnek nem a múltba révedés a célja,
sokkal inkább arról szól, hogy "milyen örök értékek határozzák meg
egyediségünket, közösségünk értékeit". Thúry György felidézése a
jövő felépítését, "az identitás és az önbizalom megteremtését
hivatott szolgálni".
Az emlékév kezdeményezőjeként Cseresnyés Péter, a
Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős
államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt
mondta: emlékezés, tisztelgés és a jövő építése a rendezvénysorozat
hármas célja.
Palota - a mai Várpalota -, majd Kanizsa félelmet nem ismerő
vitézét, a török hordák retteget várkapitányát harcászati bravúrjai
kiemelték kortársai közül. 1566-ban például ötszáz emberével védte
hát-nyolcezerrel szemben a palotai várat a felszabadító magyar
csapatok érkezéséig, ezt követően pedig visszafoglalták Veszprémet
és Tatát is.
Thúry vitézsége és bátorsága utat mutat, hogy "ha nem is
fegyverrel, hanem a demokrácia eszközeivel, de nekünk is meg kell
védeni a hazánkat, sőt egész Európát". Az egykori várkapitány
1571-es halálában is "üzenet van": a Kanizsához közeli Orosztonynál
ugyanis tőrbe csalták és megölték a török hódítók, akik itt
berendezkedve "bevezették a saját törvényeiket, mészároltak, öltek,
nőket raboltak és a saját hitüket terjesztették" - vélekedett az
államtitkár.
A megnyitót követően Cseresnyés Péter az MTI érdeklődésére
elmondta: az emlékév keretében Nagykanizsa és Várpalota közös
programokkal szeretné megismertetni a szélesebb nyilvánossággal is
Thúryt, mert méltatlanul kevéssé ismert a személye. Áprilisban a
hagyományőrző Thúry Vitézlő Oskola minden tavasszal megszervezett,
Orosztonyba vezető portyáját idén is megtartják, de a tervek között
szerepel a kanizsai vár valamiféle építészeti, maradandó
megjelenítése is, ez utóbbi azonban már túlmutat az idei év
programján.
Horváth Balázs a civil kezdeményezéssel alakult Kanizsai
Identitás Munkacsoport tagjaként arról számolt be, hogy az egykori
kanizsai vár és benne a várkastély pontos helymeghatározását
szeretnék elvégezni ebben az évben. A Thúry György Múzeummal közösen
feltárásokat is végeznének, hogy akár bemutathatóvá váljon legalább
a bejárata a fél évezreddel ezelőtti építménynek, de virtuális módon
bemutatják majd a vár és a benne lévő kastély egyes korszakait is.
Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója az MTI-nek arról
beszélt, hogy egyéb rendezvények mellett tudományos konferenciát
szerveznek, illetve a levéltári dokumentumokat feldolgozva könyvben
is szeretnék megjelentetni az egykori török hódoltság idejéből
fennmaradt iratokat.