Török népszavazás - A legfelső bírói fórum is visszautasította a CHP kezdeményezését a népszavazás érvénytelenítésére
Ankara, 2017. április 25., kedd (MTI) - A török legfelsőbb közigazgatási bíróság kedden visszautasította a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) azon kérelmét, hogy érvénytelenítsék a végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás eredményét - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
A CHP múlt pénteken választási csalásra hivatkozva fordult a
testülethez, amely 4 nem, 1 igen arányban döntött az ellenzéki
kezdeményezés elutasításáról. A testület közölte, hogy a kérdésben
nincs joghatósága. A CHP azt is javasolta, hogy a bírói döntésig ne
is hirdessék ki a népszavazás hivatalos eredményét.
A párt előzőleg a Legfelsőbb Választási Tanácshoz (YSK) nyújtott
be érvénytelenítési kérelmet, miután a CHP állítása szerint az YSK
legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát fogadott el
érvényesnek a voksok összesítésénél, amelyeket nem láttak el
hivatali pecséttel, és ez befolyásolhatta a referendum kimenetelét.
Az YSK visszautasította a panaszokat. Recep Tayyip Erdogan török
elnök a döntés után úgy nyilatkozott, hogy az ügy ezzel le van zárva.
A CHP korábban jelezte: szükség esetén a párt kész az
alkotmánybírósághoz vagy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához
fordulni az ügyben.
Binali Yildirim török kormányfő úgy látja, hogy a CHP felesleges
erőfeszítéseket tesz a referendum beárnyékolására.
Százszázalékos feldolgozottság mellett, de nem hivatalos adatok
szerint a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel
voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a
miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori
köztársasági elnökre szállnának át. A két szavazótábor közötti
voksok különbsége 1 millió 379 ezer 934. A részvétel 85,1 százalékos
volt.
Az alkotmánymódosítás révén megszűnik a Török Köztársaság
1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a
kormányfő hatáskörei a köztársasági elnökre szállnak át. Bírálók
szerint a változtatás messzemenő hatalmat fog biztosítani
Erdogannak, és alig hagy meg valamit a demokrácia működéséhez
szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból. A török vezetés
szerint az új alaptörvény nagyobb stabilitást, biztonságot és
jólétet teremt.