Trócsányi: alapjaiban megváltozott a magyar jogrendszer
Budapest, 2017. november 11., szombat (MTI) - Az igazságügyi miniszter szerint a kormányzati ciklus végén elmondható, hogy a magyar jogrendszer alapjaiban megváltozott: megújultak az anyagi és eljárásjogi kódexek.
Trócsányi László a magyar ügyvédek napja alkalmából rendezett
szombati ünnepségen a mostani kormányzati ciklus jogalkotási
tevékenységéről tartott előadásában arról beszélt, a nagyobb
horderejű törvények komoly kihívás elé állítják a jogalkalmazókat,
és kérdés, hogy ezeknek a jogszabályoknak a megalkotása milyen
tapasztalatokat eredményez a jogalkotónál és a jogalkalmazónál.
Hangsúlyozta: a jogállamiság egyszerre ténymegállapítás és
program, az Igazságügyi Minisztérium (IM) pedig ennek szellemében
igyekezett munkálkodni az elmúlt években.
Elmondta, az új kódexek nemcsak a jogrendszer önmagáért való
megújulását célozzák, hanem hozzájárulnak a jogi versenyképesség
növeléséhez is. Megítélése szerint a 2018-2022-es kormányzati ciklus
egyik vezérmotívuma az igazságügyi tárca szempontjából a
versenyképesség lesz.
Ma nem az a kérdés, mennyi idő alatt lehet egy társaságot
megalapítani, hanem az, mi történik a likviditási nehézségbe került
társasággal, hogyan lehet sikeresen végrehajtani a reorganizációt,
illetve mennyire hatékony a csőd és felszámolási eljárás - jegyezte
meg.
Szerinte a következő évek jogalkalmazása dönti el ezek a nagyobb
horderejű törvények "ércnél maradandóbb" alkotások lesznek-e.
Megjegyezte: bizonyos, hogy módosítani kell majd ezeket a
törvényeket a gyakorlati tapasztalatok alapján.
A miniszter szólt a tárca "tűzoltó feladatairól" is, a
devizahiteles ügyekhez kapcsolódó jogszabályok megalkotásáról, a
Quaestor-törvényről, illetve a migrációs hullámhoz kötődő
jogalkotásról.
Trócsányi László hangsúlyozta: alkotmányos dialógusra van
szükség a minisztérium és a hivatásrendek között; a jogalkalmazói
gyakorlatot mindkét félnek értékelnie kell és ha a joggyakorlat
egységessége nem biztosítható, a jogalkotónak jogszabályalkotással
kell megoldást találnia.
Kitért az IM szerepére a magyar kormány jogi álláspontjának
Európai Bizottság felé való közvetítésében, valamint a magyar állam
perbeli képviseletére az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok
Európai Bírósága előtt.
"Vitáink a szuverenitásról, az alkotmányos identitásunk
védelmezéséről, és arról szólnak, hogy az Európai Bizottságnak is a
rá vonatkozó jog szerint, a tisztességes eljárás szabályainak
betartásával kell eljárnia, ugyanúgy, ahogy a bizottság várja ezt el
a tagállamoktól" - fogalmazott.
Trócsányi László kitért arra is, hogy voltak a minisztériumnak
eredménytelen vállalkozásai is: nem sikerült például a közigazgatási
felsőbíróság, illetve a kincstári jogügyi igazgatóság felállítására
vonatkozó elképzelésüket keresztülvinni. Meggyőződése szerint
mindkét intézményre szüksége lenne Magyarországnak.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt, a
150 évvel ezelőtti kiegyezés nagy jelentőségű volt a magyar
jogfejlődésben és a magyar ügyvédi kar kialakulásában.
Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója arról
beszélt, volt olyan év, amikor több mint 200 törvény és több mint
1500 rendelet született, és a bankoknak szinte lehetetlen volt
ezekhez alkalmazkodni.
Kitért arra, hogy a csődtörvényt 1991 óta évente 2-3 alkalommal
módosítják, mára "valódi jogszabályszörnnyé vált". A végrehajtási
törvényben pedig azt az előírást kifogásolta, hogy öt árverést kell
tartani, amíg a kikiáltási árat száz százalékról lejjebb vihetik, ez
pedig akár két évet is igénybe vehet. Felhívta a figyelmet arra, ez
kihat a hitelezésre is, a bankok ugyanis óvatosabbá válnak, ha
követeléseikhez hozzájutásban nehézségbe ütköznek.
Kiemelte a kiszámítható szabályozás fontosságát, és azt, hogy a
szabályozás során a jogalkotó ne részérdekeket képviseljen és ne
fojtsa el a fejlődést felesleges adminisztratív korlátozásokkal.
A magyar ügyvédek napját 2008 óta tartják, ahol átadják az
ügyvédi kamara díjait is.