Uniós főtanácsnok: egy menedékkérő akkor kaphat kiegészítő védelmet az EU-ban, ha hazatérése esetén veszély fenyegetné
Brüsszel/Luxembourg, 2017. október 24., kedd (MTI) - Kiegészítő védelemben csak az a menedékkérő részesülhet az Európai Unió tagországaiban, akit ténylegesen kínzás vagy embertelen bánásmód fenyeget hazájában, ha visszatérne - foglalt állást az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka kedden.
Yves Bot hozzátette: nem elegendő ok a kiegészítő védelemre az,
ha a hazájában régebben kínzást elszenvedő menekült számára ott nem
biztosított a megfelelő pszichés kezelés.
A menekültekről szóló Genfi Egyezmény szerint kiegészítő
védelemben olyan menedékkérő bevándorlók részesülhetnek, akik nem
rendelkeznek menekült jogállással, azonban származási országukban
olyan súlyos fenyegetésnek vannak kitéve, mint a halálbüntetés, a
kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód.
A most szóban forgó ügy előzménye, hogy egy Srí Lanka-i
állampolgár menedékjog - és kiegészítő védelem - iránti kérelmet
nyújtott be Nagy-Britanniában. Arra hivatkozott, hogy a Tamil Eelam
Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű Srí Lanka-i szakadár szervezetet
tagja volt, amiért hazájában a biztonsági erők fogva tartották és
megkínozták. Visszatérése esetén pedig további rossz bánásmód
fenyegeti, és nem részesülhetne a korábbi kínzások okozta pszichés
betegségének kezeléséhez megfelelő ellátásban. A brit hatóságok
azonban elutasították kérelmét, mivel nem látták indokoltnak, hogy
további fenyegetésnek lenne kitéve a származási országában.
Yves Bot főtanácsnok - akinek indítványa csak előzetes
állásfoglalás, az uniós bíróság még csak most kezdi meg az ügy
tárgyalását - emlékeztetett arra, hogy az uniós szabályozás szerint
a kérvényezők visszamenőleg nem hivatkozhatnak az elszenvedett
sérelmekre. Ha kiegészítő védelemben részesülhetne mindenki, aki a
múltban rossz bánásmódot szenvedett el, nagymértékben növelné a
tagállamok kiegészítő védelemmel kapcsolatos kötelezettségeit. Az
ilyen értelmezés pedig jelentősen túllépne azon, amit az uniós
jogalkotó az irányelv elfogadásával elérni szándékozott - tette
hozzá a főtanácsnok.
Az pedig, hogy megfelelő pszichés kezelése nem biztosított
hazájában, nem elegendő ahhoz, hogy kiegészítő védelmet
igényelhessen az Európai Unió területén - emelte ki Yves Bot.
Az uniós főtanácsnok feladata, hogy - pártatlanul és függetlenül
eljárva - a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot
terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de
a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.