Vivica Genaux és az Europa Galante a Müpában
Budapest, 2017. február 25., szombat (MTI) - A barokk zene egyik újrafelfedezett mestere, Johann Adolf Hasse Pyramus és Thisbe című operájának egyik címszerepét énekli a Müpában az Europa Galante kíséretével február 27-én a régizene egyik legelismertebb kortárs előadójaként számon tartott Vivica Genaux.
Az alaszkai születésű mezzoszoprán az MTI-nek adott interjúban
felidézte: pályafutását 23 évesen a bel canto szerepkörrel kezdte,
leginkább Rossini hősnőit énekelte, és ezzel viszonylag hamar komoly
ismertségre tett szert. Három év után viszont egyre többen kérdezték
a fiatal énekest, hogy melyik zeneszerző operáiban lehet még
hallani. "Mozart kézenfekvő választás lett volna, csakhogy nem illik
a hangomhoz, de Bellini és Donizetti mezzoszerepei is túl súlyosak
lettek volna hangilag. Ekkor tanácsolta valaki, hogy énekeljek
Hassét - akiről addig nem is hallottam -, és nemsokára meg is
érkezett az első felkérés egy barokk szerepre" - emlékezett.
Vivica Genaux ekkor szinte semmit nem tudott még a barokk
zenéről, de nagyszerű mesterektől - például René Jacobstól -
tanulhatott - mondta el, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy a bel
canto technikát félre kellett volna tenni, gazdagítani kellett
azonban sok új színnel.
"Mikor először hallottam korhű hangszereken játszó régizenei
együttest, rögtön szerelembe estem ezzel a hangzással, amely sokkal
emberibb, sokkal jobban megérinti az ember lelkét, mint a modern
hangszerek. Egy olyan műfajt találtam tehát, amely tökéletesen nekem
való" - szólt a barokk zenéhez fűződő kapcsolatáról.
Vivica Genaux szerint Hasse zenéje sok szempontból hasonlítható
a bel cantóhoz. Különösen igaz ez a Pyramus és Thisbére, amely Hasse
kései, utolsó előtti operája. "Énekeltem Bellini Rómeó és Júliáját,
és a két mű között hihetetlen párhuzamok vannak. Mikor fáradt
vagyok, Hasséhoz kell visszatérnem, mert szinte nekem írt: szinte
kisimítja, kibékíti a hangot" - árulta el.
Mint hozzáfűzte, Hasse zeneileg kevésbé komplikált muzsikát írt,
mint Händel, Scarlatti vagy a nápolyi iskola legtöbb komponistája,
darabjai mégis hasonló érzelmeket képesek megidézni.
"Hasse a kedvenc zeneszerzőim közé tartozik, a hamburgi Hasse
Alapítvány kuratóriumában is részt veszek, hogy segítsek
megismertetni a német komponista zenéjét. Hasse ma nem élvezi azt a
népszerűséget, amelyet megérdemelne, ebben pedig szerepet játszik az
is, hogy kéziratainak jelentős része megsemmisült a korabeli
háborúkban, míg Händel életműve sokkal jobban fennmaradt.
Szerencsére egyre több zenész és kutató foglalkozik Hasse
munkásságával" - mondta el.
Az amerikai énekes szerint a Pyramus és Thisbe viszonylag
kompakt darab, műfaja szerint nem is opera seria, hanem intermezzo
tragico. Pyramus szerepe sok szempontból hasonlít Rómeóéra, ahogy a
két történet is számos ponton egybecseng: két egymástól eltiltott
szerelmes a szökésre készül, Pyramus azonban azt hiszi, hogy Thisbét
széttépte egy oroszlán, ezért megöli magát, szerelmét pedig a lány
is követi a halálba.
Vivica Genaux felidézte: Budapesthez rengeteg kellemes emlék
fűzi, hiszen az első lemezfelvételét is itt készítette, ekkor
alkalma nyílt alaposabban megismerkedni a magyar fővárossal, ahová
később több alkalommal is visszatért énekelni. Legutóbb 2014-ben
éppen az általa fantasztikus koncerthelyszínként méltatott Müpába,
ahol Simone Kermesszel és a Cappella Gabettával adott barokk
koncertet, több Hasse-áriát is elénekelve.
Ezúttal Désirée Rancatorével, Emanuele D'Aguannóval és az Europa
Galantéval lép fel. A Fabio Biondi vezette együttes zenéje olyan
vibráló, annyira tele van energiával, hogy igazán alkalmasak Hasse
muzsikájának megkedveltetésére - mondta el Vivica Genaux.