Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt
Oxford, 2018. április 24., kedd (MTI) - Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt: a körülötte lévő felhőket hidrogén-szulfid alkotja, amely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza.
Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a
hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a
feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével - olvasható a
BBC hírportálján.
A bűzös gázt magasan az óriásbolygó felhőinek tetején észlelték.
A felismerés új fényt vethet arra, hogyan formálódtak a Naprendszer
külső bolygói.
A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban
publikálták.
Korábbi teleszkópos vizsgálatok és a Voyager 2 űrszonda
kutatásai ellenére sem volt biztos, miből áll össze az Uránusz
légköre. A tudósok régóta próbálják kideríteni, hogy
hidrogén-szulfid (H2S) vagy ammónia (NH3) dominál-e a jégóriás
felhőtakarójában, eddig azonban nem sikerült határozott bizonyítékot
találni egyik feltételezésre sem.
A hawaii Mauna Kea hegycsúcson üzemelő nyolcméteres Északi
Gemini-teleszkóp közeli infravörös tartományban működő
spektroszkópjával (NIFS) végeztek méréseket. Az eszköz az Uránusz
infravörös fényét alkotóelemeire bontotta, aminek révén a kutatók
megismerhették a bolygó légkörének alkotórészeit.
Az Uránusszal ellentétben a Jupiternek és a Szaturnusznak a
felső légkörben lévő felhői ammóniajégből állnak. A kutatók szerint
ezek a légköri összetételbeli különbségek új fényt vetnek a bolygók
kialakulására és történetére.
Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem kutatója szerint ezek a
különbségek valószínűleg ezeknek a világoknak már a korai
életszakaszában alakultak ki. Mint kifejtette, ezeknek a bolygóknak
az atmoszférájában lévő különböző gázok egyensúlyát feltehetően azok
a körülmények alakították, amelyek a korai Naprendszerben a planéták
kialakulásakor uralkodtak.
Fletcher szerint ha egy felhő kondenzálódás révén formálódik, a
felhőképző gázt mélyen a belsejében zárja el, elrejtve egy olyan
szint alá, ahol a teleszkópok már nem képesek észlelni. "Csak egy
nagyon kis mennyiség marad a felhők felett páraként... és ezért
akkora kihívás észlelni ammónia és hidrogén-szulfid jeleit az
Uránusz felhőtakarója felett" - mondta. "A Gemini kiváló adottságai
azonban biztosították az áttörést" - tette hozzá.
Glenn Orton, a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumának
(JPL) munkatársa szerint erős volt a gyanújuk, hogy hidrogén-szulfid
van az Uránusz légkörében, eddig azonban nem sikerült bizonyítaniuk
a megfelelő eszköz hiányában.
Patrick Irwin, az Oxford Egyetem munkatársa szerint "ha egy
szerencsétlen embernek valaha át kellene haladnia az Uránusz
felhőin, nagyon kellemetlen és bűzös körülményekkel találkozna. De a
többnyire hidrogén, hélium és metán alkotta mínusz 200 Celsius-fokos
légkör már jóval azelőtt megtenné hatását, hogy az ember megérezné a
szagot".