A harmadik negyedévben már erőre kap az euróövezet gazdasága
München/Zürich, 2020. július 3., péntek (MTI) - A harmadik negyedévben megindul a gazdasági növekedés az euróövezetben, de a második negyedévi visszaesésnél kisebb meredekséggel a müncheni ifo és a zürichi KOF gazdaságkutató intézet szerint. Az MTI-hez pénteken eljuttatott prognózis úgy ítéli meg, hogy a járványvédelmi korlátozások 8,1 százalékos GDP-csökkenést okoznak az idén az euróövezetben.
Az első negyedévben a járványvédelmi korlátozások miatt 3,6
százalékkal csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék (GDP) a
kutatóintézetek megítélése szerint. A visszaesés elsősorban a
fogyasztás csökkenése miatt következett be. Nagy szerepe volt
viszont a vállalati beruházások visszatartásának is a bizonytalan
kilátások miatt, illetve az export visszaesésének.
A korlátozások különböző mértékben érintették az egyes
euróövezeti országokat. Olaszországban és Franciaországban 5,3
százalékkal, Spanyolországban 5,2 százalékkal csökkent a GDP az első
negyedévben az előző negyedévhez képest, Németországban viszont csak
kisebb mértékben, 2,2 százalékkal.
A második negyedévben az euróövezeti bruttó hazai termék 12,3
százalékkal csökkent az első negyedévihez képest és 15,1 százalékkal
az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A harmadik negyedévben a
kutatóintézetek az euróövezeti GDP 8,3 százalékos növekedését várják
negyedéves összehasonlításban, a bruttó hazai termék azonban ezzel
együtt is 8,3 százalékkal marad majd el az egy évvel korábbitól. A
negyedik negyedévben 2,8 százalékkal növekszik majd az euróövezeti
GDP a harmadikhoz képest, de 5,8 százalékkal marad el az egy évvel
korábbitól.
Az idén összességében 8,1 százalékkal csökken az euróövezeti GDP
a 2019-eshez képest az ifo és a KOF prognózisa szerint. Az ipari
termelés 11,3 százalékkal marad el a tavalyitól, a lakossági
fogyasztás 8,4 százalékkal, a beruházások pedig 7,7 százalékkal.
A korlátozások által leginkább érintett második negyedévben az
ipari termelés 18,0 százalékkal csökkent az előző negyedévhez és
22,3 százalékkal a tavalyi második negyedévihez képest. A lakossági
fogyasztás negyedéves csökkenése 11,8 százalékos, az éves 15,4
százalékos lehetett, a vállalati beruházásoké 15,4, illetve 19,1
százalékos.
A harmadik negyedévben lendületes növekedésnek indulhat az ipari
termelés, a lakossági fogyasztás és a vállalatok beruházási
aktivitása is, de a második negyedévi visszaesésénél lényegesen
kisebb mértékben. Az ipari termelés az előző negyedévhez képest 14,7
százalékkal növekszik majd, az előző évitől azonban ezzel együtt is
10,3 százalékkal elmarad. A lakossági fogyasztás 9,0 százalékos
negyedéves emelkedése ellenére az éves csökkenés 8,3 százalékos
lehet. A vállalati beruházások 11,0 százalékkal növekednek az előző
negyedévihez képest de 5,6 százalékkal maradnak majd el még így is
az egy évvel korábbi mögött.
Az infláció a második negyedévi 0,1 százalékról a harmadik és a
negyedik negyedévben egyaránt 0,6 százalékos csökkenésbe vált át. Az
egész éves euróövezeti infláció pedig stabil olajárat és stabil
euró/dollár árfolyamot feltételezve 0,0 százalékos lesz a
kutatóintézetek várakozása szerint.
A müncheni ifo (ifo Institut - Leibniz-Institut für
Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) és a zürichi
KOF (Konjunkturforschungsstelle, Eidgenössische Technische
Hochschule Zürich) kutatóintézet azzal a feltételezéssel élve tették
meg előrejelzésüket, hogy sikerül megelőzni egy második fertőzési
hullám jelentkezését. A járvány ismételt fellángolása tehát
erőteljes negatív bizonytalansági tényezőt jelent a prognosztizált
teljesítményadatokra nézve. A lakosság korlátozó intézkedésekre
adott reakciója és fogyasztási magatartásának változása is nehezen
modellezhető bizonytalansági tényezőt jelent.