Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - Meg kell akadályoznunk az újabb migrációs hullámokat, le kell zárni a migrációs útvonalakat - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, miután hivatalában fogadta Evarist Bartolo máltai külügy- és Európa-ügyi minisztert.
A magyar diplomácia vezetője elmondta: tárgyalásaik fókuszában
az állt, hogy a világjárvány könnyen okozhat újabb, Európába
irányuló migránshullámokat, mivel egyes afrikai és ázsiai
országokban, ahol amúgy is rossz volt a gazdasági helyzet, gyenge
volt az egészségügyi ellátás színvonala, a koronavírus tovább
ronthat a körülményeken.
A miniszter arról is beszélt, hogy a fő migrációs útvonal Líbián
keresztül vezet, amely háborútól sújtott, instabil ország, és önmaga
nem tudja megakadályozni az Európába tartó migrációt. Ezért európai
forrásból meg kell erősíteni a líbiai parti őrséget, ehhez a
visegrádi országok 35 millió eurót ajánlottak fel - tette hozzá.
Ha Líbia nem tudja megakadályozni a migránsok hajóra szállását,
akkor az embercsempész-hálózatokkal összejátszó NGO-k miatt Európába
jutnak - mondta.
"Mi, magyarok és máltaiak pontosan tudjuk, milyen hatása van az
illegális migrációnak (...), ezért erőteljesen képviseljük azt az
álláspontot, hogy a migrációt nem menedzselni, hanem megállítani
kell" - hangsúlyozta a miniszter, utalva arra, hogy Máltához
hasonlóan Magyarország is a schengeni övezet külső határa.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Brüsszelben zajlik annak a
2000-ben aláírt migrációs és fejlesztési megállapodásnak az
újratárgyalása, amelyet az Európai Unió afrikai, csendes-óceáni és
karibi országokkal kötött. Hozzátette: erre a megállapodásra
nyugat-európai országok úgy hivatkoznak, hogy az legális migrációs
csatornákat épít ki a munkaerő importálása érdekében. Szijjártó
Péter szerint ez az érvelés teljesen tarthatatlanná vált a
nyugat-európaiak részéről, miután a koronavírus-járvány miatt
európai emberek milliói veszítették el a munkahelyüket.
Szólt arról is, hogy Magyarország és Málta között szabadon lehet
utazni, hetente hat repülőjárat köti össze a két országot.
Hozzátette: tavaly 38 ezer magyar turista járt Máltán. Azt kérte
azoktól a magyaroktól, akik idén úgy döntenének, hogy Máltán töltik
a szabadságukat, tartsák be a helyi szabályokat.
Felidézte: a kormány korábban döntött arról, hogy a 9-11.
évfolyamos diákok nyelvtanulás céljából külföldön két hetet
eltölthetnek, az egyik e célra kijelölt ország Málta. Hozzátette:
8300 diák jelentkezett, hogy Máltán tanulna angolul, és ha a
vírushelyzet lehetővé teszi, a jövő tanévtől elkezdődhetnek a
kurzusok. Ezért, valamint a Máltán élő 3000 magyarra tekintettel,
Magyarország képviseletet nyitott a múlt évben Vallettában, a
képviselet létszámát pedig most megerősítik.
Evarist Bartolo azt hangsúlyozta: Líbia 1700 kilométeres
partszakaszát egyetlen hajóval védi, és nem lehet egyetlen hajóra
bízni Európa védelmét. Ez nem máltai ügy, ez európai ügy -
jelentette ki. Hozzátette: Európa déli határa nem védett, az Európai
Unió védeni sem próbálja azt.
A máltai miniszter a gazdasági migránsokat nevezte a legnagyobb
problémának, rámutatva: megváltoztak a körülmények a
koronavírus-járvány következtében, már nemcsak azokban az
országokban vannak nehéz körülmények, amelyekből útnak indulnak a
migránsok, hanem a fogadó országokban is.
Kitért arra is, hogy nem szabad az afrikaiak legjobb tehetségeit
"elhalásznia" Európának, mert nekik, az afrikai országoknak is
szükségük van tehetséges emberekre. Megjegyezte, hogy Afrika vezetői
ugyanezt az álláspontot képviselik.
"Az afrikai fiataloknak Afrikában kell megélniük a jövőjüket
(...), nem lenne fair, ha ide vonzanánk őket" - fogalmazott.
Az európai pénzügyi keretről szólva Evarist Bartolo azt mondta:
a kis országok "nem hordozhatják a hátukon" a nagyobb országokat, és
nem büntethetők, amiért betartották a szabályokat, intézkedéseket
hoztak a költségeik kordában tartására. Elfogadhatatlan, hogy a
nagyobb országokra ne vonatkozzon ez a logika, "nem fizethetjük meg
mások hibáit" - mondta.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre ugyancsak arról beszélt, hogy
nem lehetnek a helyreállítási alap kárvallottjai azok az országok,
amelyek csökkentették az államadósságukat, a költségvetési
deficitet, a munkanélküliséget és fegyelmezettek maradtak.
Arról is beszélt, hogy az Európai Unió német soros elnökségétől
a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsulását várja.
(FOTÓ)