A magyar kultúra napja - Zsigmond Dezső filmrendező vette át a Kölcsey-emlékplakettet
Szatmárcseke, 2019. január 20., vasárnap (MTI) - Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas filmrendező kapta a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napja alkalmából vasárnap tartott ünnepségen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.
A Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított irodalmi elismerés
mellett kiosztották a Kölcsey-emlékérmét is, amelyet Gróh Gáspár
irodalomtörténész vett át Bölcskei Gusztávtól, a társaság tavaly
megválasztott új elnökétől.
A huszonhatodik alkalommal hagyományosan a helyi református
templomban tartott ünnepségen a filmrendezőt méltatva Bölcskei
Gusztáv arról beszélt, hogy a Szatmárt választott szülőhazájaként
szerető Zsigmond Dezső pályafutását végigkíséri az egyszerű emberek
iránti figyelem, a tények többoldalú, objektív bemutatása és a
"hallgattassék meg a másik fél" elve.
Szituációs filmjeiben, játék- és dokumentumfilmjeiben az izgatja
a rendezőt, mi van a dolgok mélyén - tette hozzá Bölcskei Gusztáv.
Szavai szerint egy olyan örökségnek a ma élő képviselője, akire nagy
szükség van, mert képes arra, hogy a jól ismert dolgokat új,
teljesen ismeretlen szemszögből mutassa be, amire mindenki felkapja
a fejét.
A Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a málenkij robotról
készített A Sátán fattya című filmje nem egy "egykor volt tragédia,
hanem ez megint rólunk szól, akik hajlamosak vagyunk egy megalázott,
meggyalázott emberbe még mi magunk is belerúgni, ahelyett, hogy
befogadnánk".
Zsigmond Dezső beszédében életének legszebb és legfelemelőbb
díjának nevezte a Kölcsey Társaság elismerését.
"Több mint három és fél Szatmárban eltöltött évtized után már
nem idegennek, hanem kicsit idevalónak érezhetem magam, lelki
honfoglalóként mindig itt vagyok akkor is, ha fizikailag távol
vagyok ettől a vidéktől" - hangoztatta a filmes szakember.
Felidézte, alkotótársával, Erdélyi Jánossal a hetvenes években itt
barangolva az "egyszerű, tiszta, többnyire szegény" emberek
otthonukba fogadták, velük beszélgetve évszázadokat repülhetett
vissza az időben.
"A táj mindig is a földi paradicsomot jelentette, folyóival,
mezővel, erdőivel, a határon túli és mégis közeli erdőivel" - mondta
a filmrendező.
Hozzátette, Szatmárban születtek meg a témájukban nem ide kötődő
filmek forgatókönyvei is, innen szervezték forgatásaikat Erdélybe és
a Gyimesekbe, hogy ott találjanak újabb és újabb dokumentumtémákat.
Zsigmond Dezső 1956-ban született Gyöngyösön. Számtalan
dokumentumfilmet és játékfilmet készített, játékfilmjeiért a Magyar
Filmszemlék rendezői és forgatókönyvírói elismerései mellett
jelentős díjakat kapott több nemzetközi filmfesztiválon is.
Dokumentumfilmjeinek nemzetközi elismerései közül kiemelkedik a
Közép-Európa legjobb dokumentumfilmje díj, amelyet a 2005-ben
készített Csigavár című alkotásért vehetett át.
2005-ben megkapta a Magyar Művészetért Díjat, egy évvel később
Balázs Béla-díjjal ismerték el. Legújabb játékfilmjét, a Nagy Zoltán
Mihály azonos című művéből készült A Sátán fattyát 2017-ben mutatták
be Magyarországon.
A Kölcsey Társaságért-emlékéremmel jutalmazott Gróh Gáspár
1953-ban született Budapesten. Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész,
kritikus, esszé- és közíró, szerkesztő, a Magyar Szemle című
folyóirat főszerkesztője, 1998-2002 között kormány-főtanácsadó,
2006-tól 2011-ig Mádl Ferenc volt köztársasági elnök irodavezetője
volt, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetői,
valamint társadalmi kapcsolatok igazgatóságának vezetői tisztségeit
is betöltötte.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar
művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik életművükkel a
hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához járultak hozzá. Az
emlékérmet a társaság munkáját segítőknek ítéli oda a kuratórium.
Tavaly Szörényi Levente zeneszerző vehette át az elismerést, de
díjazottak között volt például Kő Pál szobrászművész, Szabó István
filmrendező, Kányádi Sándor költő és Jókai Anna író-költő is.
A szatmárcsekei templomban tartott rendezvényen Csikos Sándor
színművész szavalta el a Himnuszt, az ökumenikus istentiszteleten
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki
Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke
hirdetett igét.
A templomi ünnepség után a résztvevők a református temetőben
megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.
(FOTÓ)