Dacian Ciolos: el kell kerülni a kulturális vagy gazdasági enklávék kialakulását Romániában
Kolozsvár, 2019. január 20., vasárnap (MTI) - Dacian Ciolos volt román miniszterelnök szerint el kell kerülni a kulturális, és még inkább a gazdasági enklávék kialakulását Romániában.
A politikus azt követően nyilatkozott erről a Pressone.ro
portálnak, hogy szombaton a román-magyar viszonyról rendezett,
nyilvánosan meg nem hirdetett kolozsvári vitán vett részt.
Kijelentette: a román-magyar viszonyról voltak már beszélgetések
a romániai közéletben, de ezek mindig csak a problémák
megállapításáig jutottak, ahonnan a politikai alkuk vették át a
helyüket. Megjegyezte: elképzelhető, hogy köttettek őszinte alkuk
is, de a legtöbbnek a parlamenti többség kialakítása volt a célja.
Szerinte az alkupolitika kialakulásáért egyformán felelősek a román
pártok, amelyeknek szükségük volt a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség (RMDSZ) parlamenti támogatására, és az RMDSZ.
Ciolos szerint a magyarok közül is sokan elismerik, hogy a
kisebbségek védelmét szolgáló törvényi keret Romániában az egyik
legkiterjedtebb az Európai Unióban, de ezt vagy alkalmazzák vagy
nem. Sajnálatosnak tartotta azonban, hogy nem sikerült túllépni a
történelmi vitákon és az identitás kérdésén. Elismerte, hogy ezek
nagyon fontosak, de szerinte ezeket külön kell tárgyalni, és nem
együtt azokkal a kérdésekkel, amelyekre közös megoldást kell
találni. Úgy vélte: e különválasztás nélkül fennáll a helyben forgás
kockázata, és megtörténhet, hogy minden választási ciklusban
ugyanazok a témák kerülnek elő.
A riporter kérdésére a politikus kifejtette: a székelyföldi
románokat és magyarokat egyaránt sújtó problémák megoldásával lehet
elkerülni, hogy az euroszkepticizmus teret nyerjen a térségben. Ezek
között említette az infrastruktúra fejlesztését, a jól fizető
munkahelyek teremtését, az oktatáshoz való hozzáférést, a falusi
lakosság elszigetelődésének, elszegényedésének a kezelését.
Úgy vélte: ezek a problémák az ország más térségeit is ugyanúgy
sújtják, ezért szorgalmazni kellene, hogy a magyar polgármesterek
együttműködjenek a román polgármesterekkel a hasonló nehézségek
leküzdésében. "Kerüljük el, hogy kulturális, de még inkább a
gazdasági, fejlettségi okokból enklávék alakuljanak ki" - jelentette
ki.
Dacian Ciolos úgy vélte: a nemzeti kérdés rendre akkor jön elő,
amikor valakinek az a célja, hogy hullámokat verjen a politikában.
"Ha egy kis feszültségre van szükség, azonnal előkerül a megfelelő
téma, és ez sem a magyar kisebbségnek, sem a mindenkori román
kormánynak nem érdeke Magyarországgal fenntartott kapcsolatában. A
szomszédos Magyarországgal ugyanis erős partnerségre lenne szükség,
nem efféle vitákra" - fogalmazott Ciolos.
A politikus hozzátette: mindez része pártja programjának, mert
úgy gondolják, hogy ezt a kérdést sem elkerülni, sem külön tárgyalni
nem lehet. Ezért a kisebbségi kérdést Románia különböző régiói
kiegyensúlyozott fejlődésének a kérdésébe szeretnék beágyazni. Úgy
vélte: Moldva, Dobrudzsa vagy Dél-Románia sajátos gondjainak ugyanaz
a forrása: hiányzik az infrastruktúra, nincsenek befektetések, és
ezek a gondok mindenütt a közösségek elszigetelődéséhez vezetnek,
legyenek azok románok vagy magyarok. Azt is megjegyezte, hogy az
etnikumok közötti kapcsolatok kérdését pragmatikusan, a mindenki
számára kedvező közös megoldások megtalálásával szeretnék kezelni.
Dacian Ciolos korábbi mezőgazdasági EU-biztos és technokrata
román kormányfő tavaly decemberben jelentette be a Szabadság Egység
és Szolidaritás Pártja (PLUS) bírósági bejegyzését az után, hogy az
általa alapított Románia Együtt Mozgalom pártbejegyzési kérelmét
különböző alperesek hónapok óta hátráltatták.
Pénteken Marius Oprea történész a nyilvánossághoz fordult
jelezvén, hogy a PLUS-t bejegyző személyek a Securitate kommunista
politikai rendőrséghez köthetők. A Pressone.ro portál által közölt
interjúban Ciolos elmondta: nem tudott arról, hogy pártot bejegyző
támogatói egyikének az apja a Securitate őrnagya volt. A
körülménynek azonban nem tulajdonított jelentőséget, mert szerinte
az illető nem kíván politizálni. Azt is elismerte, hogy a húsz éve
meghalt édesapja a Belügyminisztérium szolgálatában állt, a testvére
pedig a belügyi hírszerzés alkalmazottja. Úgy vélte azonban, hogy
ezeknek a kötődéseknek nincsen jelentősége a politikai
pályafutásában.