Ab: a rokkantság felülvizsgálatának érdeminek kell lennie
Budapest, 2018. november 9., péntek (MTI) - A rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor érdemben kell vizsgálni a rokkant állapotának megváltozását - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozatában.
Állapotjavulás alatt az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó
tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni, amelynek
vizsgálata az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége -
mondta ki az Ab.
Az alapügy felperese 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban
részesült. Az új szabályozásnak megfelelően lefolytatott
felülvizsgálat azonban azt állapította meg, hogy javult az állapota,
ezért ellátásának összege korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb
mint a felére csökkent. Az érintett az erről szóló
társadalombiztosítási határozatot bíróságon támadta meg. Végül az
ügy a Kúriára került, amely kezdeményezte az Ab-n a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény nemzetközi
szerződésbe - a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló
Emberi Jogok Európai Egyezményébe - ütközésének vizsgálatát.
A vitatott törvény szerint a rokkantsági ellátások összege a
2012. január 1-je előtt folyósított rokkantsági nyugdíjak összegéhez
képest kizárólag akkor csökkenthető, ha az ellátásra jogosult
személy állapotában javulás következett be. A szabályozás azonban
nem határozza meg az állapotjavulás fogalmát.
Az Ab rámutatott: aránytalan és így Magyarország vállalt
nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az egyes ellátásra
jogosultak által viselt teher akkor, ha az ellátás csökkentésére
kizárólag a jogi keretek átalakításából következően, az egészségi
állapot meghatározására használt százalékos értékek változása miatt
kerül sor. Az Ab ezért alkotmányos követelményként rögzítette, hogy
állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogalkotó által meghatározott
és bármikor megváltoztatható százalékos mértéket, hanem az egyén
élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező
változását kell érteni. Ennek vizsgálata pedig minden esetben az
eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.
Az Ab megállapította, hogy a Magyarország által vállalt
nemzetközi kötelezettségek egyikéből sem vezethető le egy
meghatározott összegű ellátásra való alanyi jogosultság, ezért a
rokkantsági ellátás összegét megállapító rendelkezés önmagában nem
lehet ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, így az
Emberi Jogok Európai Egyezményével sem, ezért az Ab az indítványt
elutasította.
Hivatalból eljárva azonban a testület azt is megállapította,
hogy a kötelező felülvizsgálat után a rokkantsági ellátás összege a
korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár
50 százalékot is meghaladó mértékben csökkenhet.
Az Ab kimondta: az Országgyűlés elmulasztotta nemzetközi
szerződésből származó jogalkotói feladatát azzal, hogy nem alkotott
olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének
meghatározásakor a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének,
illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított
rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. Az Ab ezért
felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel összefüggő jogalkotói
feladatának 2019. március 31-éig tegyen eleget.
A határozathoz a 15 tagú testületből hat alkotmánybíró -
Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós
Mária és Varga Zs. András - fűzött különvéleményt.
A határozat teljes szövege az Ab honlapján olvasható.