Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát
Tokió, 2018. december 21., péntek (MTI) - Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.
A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói
eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek
honlapján ismertették.
A Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz
jelenléte. Azt azonban nem tudni bizonyosan, hogyan lett víz a
Földön. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer
más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában. A
kisbolygókról azt tartják, hogy általuk juthatott víz a Földre. Az
aszteroidák felszínén nincs folyékony formában víz, vízzel egyesült,
hidratált ásványok formájában van jelen.
A 2006 februárjában felbocsátott Akari japán infravörös
csillagászati műholdon infravörös kamerát (ICR) helyeztek el, amely
lehetővé tette a kutatók számára, hogy spektroszkópiával
figyeljenek meg 66 kisbolygót és hozzájussanak azok közeli
infravörös spektrumához.
Ez először tette lehetővé, hogy a szakemberek tanulmányozzák a
hidratált ásványok jellegzetességeit a kisbolygókon 2,7 mikrométer
hullámhosszon.
Tizenhét C-típusú kisbolygó esetében erősítették meg az Akarival
végzett megfigyelések hidratált ásványok jelenlétét.
Az S-típusú kőzet kisbolygókról tudni vélik a szakemberek, hogy
a C-típusúakkal ellentétben nem tartalmaznak vizet. A japán
megfigyelések a legtöbb S-típusú kisbolygó esetében ezt
megerősítették, de egyik új felfedezésük az volt, hogy kivételes
esetben néhány ilyen aszteroida mutatta hidratált ásványok gyenge
jeleit mutatja. Az ilyen S-típusú kisbolygón a víz más hidratált
aszteroidákkal való ütközésből származhat - vélik a szakemberek.
Az Akari műhold 2011 novemberében fejezte be működését. A
következő lehetőség, hogy 2,7 mikrométeres hullámhosszon
spektroszkópiával kutassák az égitesteket 2021-ben jön el, akkora
tervezi az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópjának
fellövését.
Jelenleg a Hajabusza2 japán aszteroidakutató űrszonda és az
OSIRIS-REx amerikai űrszonda a Rjugu és a Bennu kisbolygókat
kutatja. Mindkét űrszondának megvan a képessége a 2,7 mikrométeres
hullámhosszon való mérésére, hogy víz jeleit észlelhessék a
kisbolygókon.