Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében
Budapest, 2019. január 29., kedd (MTI) - űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat - olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden.
Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai
Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás
kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének
programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz
részt abban a kísérletben, amelynek során az űrhajósok helyére 1-1
antropomorf - azaz emberszerű - női fantomot helyeznek el.
Az MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment)kísérlet újabb
részleteiről szóló beszámoló szerint, a két női fantom - nevük Helga
és Zohar - az Orion űrhajó egy-egy ülésében foglal majd helyet. A
végtagok nélküli, 38-38 szeletből felépített testszövetekvivalens
műanyagból készült torzók sűrűsége testen belül a lágyszöveteknek,
csontoknak, illetve a tüdőknek megfelelően változik. A torzókban -
elsősorban az érzékenyebb szervek, úgy mint a tüdők, a gyomor, az
anyaméh, illetve a csontvelő helyén - több mind 5600 sugárzásmérő
detektor, illetve dózismérő foglal majd helyet, közöttük az MTA EK
detektorai is.
Thomas Berger, a MARE kísérlet vezető kutatója a női fantomok
melletti választást azzal indokolta, hogy egyrészt egyre több a női
űrhajós, másrészt a női szervezet általában érzékenyebb az ionizáló
sugárzásra.
Az űrhajósok számára a kozmikus sugárzás, valamint a Napból
származó nagyenergiájú töltött részecskék jelentik az egyik
legnagyobb kockázatot egy holdutazás során. A Nemzetközi Űrállomás
fedélzetén az űrhajósokat 250-szer nagyobb sugárdózis éri, mint
minket itt a Föld felszínén. A bolygóközi térben, a Föld mágneses
védelmén kívül a sugárterhelés a földi háttérnek akár a 700-szorosa
is lehet.
A polietilénből készült AstroRad sugárvédelmi mellényt Zohar
fogja viselni, amely a felső testét és méhét fogja védeni.
A földi gyakorlatban Helgához és Zoharhoz hasonló fantomokat
használnak kórházakban rosszindulatú daganatok sugárterápiás
kezelésének tervezéséhez, az AstroRad mellény tervezésénél pedig a
radiológiai vészhelyzetekre fejlesztett sugárvédelmi mellényeket
vették alapul az izraeli StemRad cég fejlesztői.
A Űrdozimetriai Kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal
2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett
kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg
az MTA EK-t a NASA MARE kísérletében való részvételre.
Az Orion űrhajó az EM-1 küldetés során csaknem három hétig tartó
Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre. A NASA új Orion
űrhajójának első Hold körüli próbarepülésére várhatóan 2019 végén
kerül sor.