Digitális tudástárat hozott létre a Kertész Imre Intézet
Budapest, 2018. november 9., péntek (MTI) - Az irodalmi Nobel-díjas magyar író életművét bemutató digitális tudástárat hozott létre a Kertész Imre Intézet - mondta el Hafner Zoltán igazgató pénteken Budapesten.
Hafner Zoltán kiemelte: az intézet internetes oldalán
(kerteszintezet.hu) közzétett, folyamatosan bővülő digitális
tudástár az "ismeretlen Kertész Imrét", a pénteken 89 éve született
író életrajzát, műveit és korabeli fogadtatásukat igyekszik
bemutatni túlnyomó részt mindeddig kiadatlan anyagok, kézirat- és
interjúrészletek segítségével. A tudástár része egy 2018.
augusztusig minden Kertész Imre művet és vele kapcsolatos
szakirodalmat felsoroló bibliográfia, amely eddig nem publikált
fotó-, hang- és filmfelvételekkel is kiegészül.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és
Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője hangsúlyozta: a Kertész
Imre Intézet céljaira a fővárosi önkormányzattól 600 millió
forintért megvásárolt Benczúr utca 46. szám alatti, 1910-ben épült,
hosszú ideje lakatlan villaépület felújítása megkezdődött, a tervek
szerint 2019 végére készül el. Az épület eredeti pompájának
visszaállítása mellett kialakítanak egy konferenciatermet, valamint
kutatói lakások is épülnek - fűzte hozzá.
A 2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével
létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre
máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója,
valamint írói emlékének ápolója. A feladatok ellátására létrehozott
Kertész Imre Intézet 2017 januárjában kezdte meg működését. A szerző
kéziratainak jelentős részét ugyanakkor a Berlini Művészeti
Akadémián létrehozott archívumban őrzik.
Hafner Zoltán felidézte: a megállapodás értelmében az intézethez
került mintegy 10 ezer oldalnyi elektronikus fájl formában őrzött
kézirat, Kertész Imrének az 1940-es években írt újságcikkei,
valamint az író első feleségének és édesanyjának hagyatéka is.
Jelenleg az intézet legfőbb célja összegyűjteni azokat a Kertész
Imrével kapcsolatos anyagokat, amelyek sem Berlinben, sem az intézet
gyűjteményében nem találhatóak meg - hangsúlyozta az igazgató.
Kiemelte: eddig mintegy 130 magyar nyelvű interjú, egy ötórás
rádiós beszélgetés korrektúrázott lejegyzését és tíz műfordításkötet
szöveggondozását, lektorálását fejezték be. Elkészült az író teljes
életművét és annak hazai recepcióját feldolgozó bibliográfia,
valamint folytatják Kertész Imre kötetben meg nem jelent műveinek
feldolgozását és csaknem 200 magyar és német levél rendszerezését,
fordítását is.
Az intézet elkezdte a külföldi közgyűjteményben vagy magánkézben
lévő, Kertész Imrével kapcsolatos dokumentumok feltérképezését,
eddig 800 tételnyi dokumentumot összegyűjtve - mondta Hafner Zoltán.
Hozzátette: az író utolsó 30 évéből 10 kötetnyi kiadatlan
naplójegyzet vár feldolgozásra.
Kitért arra is: az intézetben őrzik Petri György (1943-2000)
hagyatékának egy részét is, amelynek szintén megkezdték a
feldolgozását, összeállítva egy 1700 tételes bibliográfiát. A költő
fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezései gazdag
fotóanyaggal decemberben jelentetik meg a költő születésének 75.
évfordulója alkalmából.
2017 végén került az intézethez Sziveri János
(1954-1990)vajdasági költő hagyatéka, amelyből 10 kötetnyi anyagok
terveznek kiadni a következő években - hangsúlyozta Hafner Zoltán.