Húsvét - Nagycsütörtökkel elkezdődött a szent háromnap
Budapest, 2019. április 18., csütörtök (MTI) - Nagycsütörtökkel elkezdődött a húsvéti szent háromnap, az egyházi év legfontosabb időszaka. Délelőtt a püspöki székhelyeken országszerte megtartották a krizmaszentelési misét, amelyen a főpásztorok megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent
István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen
koncelebrált Michael August Blume apostoli nuncius, a főegyházmegye
segédpüspökei, valamint teljes papsága.
Arra emlékezve, hogy Jézus a nagycsütörtöki utolsó vacsorán
alapította a papságot, a szertartáson részt vevő mintegy kétszáz pap
megújította papi fogadalmait.
A bíboros homíliájában arról beszélt, hogy az egyház egyik
legrégibb szertartása az olajszentelés. Az olajjal "felkenés a lélek
különleges ajándékát vagy akár magát a Szentlelket közvetíti".
Kitért arra: a püspökökről és a diakónusokról már nagyon korán
úgy tartották, hogy ők látják el a próféták és a tanítók
szolgálatát. A mai világban azonban nem könnyű prófétának lenni.
Csökken az emberek érdeklődése az egyház iránt, "szétszórtság vesz
minket körül", és sokszor "magunkban is küzdenünk kell a
lelkesedésért".
"És mégis, Krisztus erejére, világosságára a világnak ma talán
jobban szüksége van, mint bármikor" - fogalmazott.
"Prófétai küldetésünk elsősorban azt kívánja, hogy tanúságot
tegyünk hitünk alapvető igazságairól, ennek alapján pedig
"rátalálhatunk a helyes cselekvés útjára" - tette hozzá Erdő Péter.
Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorát idézik fel a katolikus
templomokban. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az
orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak, és
csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak
meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok
"Rómába mennek". A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás,
amellyel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán
szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.
Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén
az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az
oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra
kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben,
elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig, a
feltámadás ünnepéig az egyház nem mutat be szentmisét.
(FOTÓ)