Károsodott idegsejteket javítottak ki két állatkísérletben
London, 2019. február 15., péntek (MTI) - Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást - számolt be róla a BBC News.
A kutatást az amerikai AAAS (American Association for the
Advancement of Science) tudományos egyesület éves konferenciáján
mutatták be.
A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik
kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének
tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és
az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják.
Az agyban mások az erek, mint a szervezet többi részében: csak
tápanyagokat, oxigént és egyes gyógyszereket engednek be, nagyobb,
esetleg veszélyt jelentő molekulákat nem. Ezt hívják vér-agy gátnak.
Az agyi felvételekről kiderült, hogy az öregedéssel a vér-agy
gát "kilyukadhat": a negyvenes éveikben járók 30-40 százalékánál, a
hatvanasoknak 60 százalékánál jelentkezik "szivárgás".
Az is látszott a felvételeken, hogy a szivárgás területein
gyulladás alakult ki az agyban. Daniela Kaufer, a kutatócsoport
vezetője elmondta a BBC-nek, hogy kutatásukban olyan fiatal egereket
használtak, melyeknél az agy-ér gát szivárgott, és amelyek az
öregedés sok jelét mutatták. Sikerült találniuk olyan szert,
amellyel ki tudták javítani a gát károsodását, ezzel megállították a
gyulladást.
"Az agy öregedésekor a sejtek degenerációjáról és pusztulásáról
beszélünk. Az eredmények azt mutatták, hogy nem pusztult el semmi: a
sejtek a helyükön maradtak, csak a gyulladástól kellett
megszabadítani őket" - magyarázta.
Egy másik kutatás során kanadai tudósok az agy - sok betegségben
kimutatott - "gyenge láncszemeire", a szomatosztatin-pozitív
agysejtekre koncentráltak. Ezek az információ kódolásában vesznek
részt és elsőként esnek károsodás áldozatául: a jelek, amelyek
ezekből a sejtekből érkeznek, túl gyengék lesznek ahhoz, hogy a
környező neuronok felfogják őket és továbbítsák az agy más részeibe.
Etienne Sibille, a Torontói Egyetem kutatója azonosított egy
anyagot, amely felerősíti a jeleket. A konferencián bemutatta, ahogy
idősebb egerek, amelyek előzőleg nem tudtak kitalálni a
labirintusból, a szer beadása után ugyanolyan jól végrehajtották a
feladatot, mint fiatalabb társaik, akik nem kaptak a szerből.
Sibille azt reméli, a klinikai kísérleteket két éven belül
elkezdhetik.
Óvatosságra inti a kutatókat az a tény, hogy az
egérkísérletekben kipróbált szerek az esetek nagy többségében
embernél nem hatásosak. Mindkét kutató azonban azt reméli, módszere
esetében másképp alakulnak a dolgok.