Kövér: az EU ösztönözze az európai demográfiai katasztrófa elkerülését célzó nemzeti politikákat
Varsó, 2018. július 12., csütörtök (MTI) - Idegen kultúrájú népesség bevándoroltatása helyett az Európai Unió ösztönözze az európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó nemzeti politikákat - szorgalmazta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Varsóban, a közép- és a kelet-európai országok parlamenti csúcstalálkozóján.
A 26 ország - a régió uniós tagállamai, valamint a térségbeli
nem EU-tagországok - részvételével rendezett értekezleten Kövér
László a fenntartható fejlődés témájában szólalt fel. A demográfiai
és a munkaerőpiaci fenntarthatóság kapcsán leszögezte: a Kelet- és
Közép-Európa minden országában folyamatos a népességfogyás,
aggasztóan csökken a munkaerő létszáma.
E vonatkozásban rámutatott: a munkaerőpiaci gondokkal küzdő
nyugat-európai országok 1990 óta több mint 25 millió, 25 és 45 év
közötti életkorban lévő szakképzett embert vontak ki a tágan vett
kelet- és közép-európai térségből, a Baltikumtól Ukrajnán keresztül
Bulgáriáig, és 2050-ig ez a szám a becslések szerint további 20
millióval növekszik.
Kövér vitathatatlannak minősítette, hogy a kivándorlók a jobb
megélhetés reményében, szabad akaratukból távoztak országainkból.
"De az sem vitás, hogy ezen emberek összességében 1000 milliárd
eurót meghaladó képzési költségeit a kelet-közép-európai országok
állami költségvetései viselték" - fűzte hozzá.
Javasolta: a térség országai, európai uniós és nem európai uniós
országok egyaránt, közösen kérjenek az Európai Uniótól pénzügyi
kompenzációt a kivándorolt munkaerő képzési költségeihez. Emellett
vegyék rá az EU-t, hogy ösztönözze "az idegen kultúrájú népesség
tömeges bevándoroltatása helyett az őshonos európai népesség
demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó, összehangolható
nemzeti politikákat".
Az Országgyűlés elnöke beszélt a környezeti fenntarthatóságról
is, ennek kapcsán rámutatott: növekszik a térség környezeti
erőforrásainak kizsákmányolása.
Hangsúlyozta: a kelet- és közép-európai térségre is vonatkozik,
hogy nem felel meg a fenntarthatóság alapkritériumainak, komoly
környezeti többletterhelést eredményez itt az erőteljes gazdasági
növekedés.
Úgy látta: globális és regionális viszonylatban egyaránt érdemes
elgondolkodni azon, hogy a NATO-ban vállalt katonai kiadások
mintájára, "illetve esetlegesen azok rovására" az országok bruttó
nemzeti össztermékük egy részét, "például fél százalékot" a globális
és regionális környezeti fenntarthatóságra fordítsák.
Kövér szerint a térség országai itt kezdeményező szerepet
tölthetnek be, "hiszen régiónknak nemcsak a katonai biztonsága, de
környezeti biztonsága is különösen sérülékeny".
Stratégiai jelentőségűnek nevezte felszólalásában a demográfiai
és környezeti kérdéseket Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök is.
Elmondta: e téren "száz százalékban osztja" Kövér László nézeteit. A
fenntartható fejlődés mellett fontosnak nevezte az európai országok
egyenletes fejlődését is. E vonatkozásban kifogásolta a 2020 utáni
uniós költségvetés tervét, mégpedig az agrárpolitika és a kohéziós
politika tekintetében, valamint az EU keleti szomszédsági
politikáját támogató források csökkentése miatt.