Kreml: Japán nem kérte, hogy két szigetet kapjon vissza a békekötés fejében
Moszkva 2019. január 21., hétfő (MTI) - Japán nem javasolta, hogy Oroszország szolgáltasson vissza neki két szigetet a déli Kuril-vonulatból a két ország közötti békeszerződés megkötése fejében - jelentette ki hétfőn újságíróknak a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov a Kyodónak arra a hétfői, tokiói
kormányforrásokra hivatkozó jelentésére reagált, amely szerint Abe
Sindzó japán kormányfő hajlik arra, hogy ráálljon a
békemegállapodásra, ha Tokió visszakap Moszkvától kettőt abból a
négy szigetből, amelynek hovatartozását elvitatja. A japán
hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az "északi
területek" maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától,
fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis
szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Etorofu és
Kunasir pedig - a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93
százalékával - megmaradna orosz kézen.
A Kyodo Abe és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden esedékes
moszkvai tárgyalásainak küszöbén tette közzé ezt az értesülést. A
japán hírügynökség egyúttal emlékeztetett Putyinnak arra a
kijelentésére, amely szerint a két sziget Japánnak való átadása nem
jelenti egyúttal a felettük való szuverenitás átengedését is.
Kitért arra is, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a
japán hivatali partnerével, Kono Taróval folytatott múlt hétfői
moszkvai megbeszélései után közölte, hogy nehéz lesz haladást
elérni, ha Japán nem ismeri el a második világháború végeredményét,
beleértve a szigetek feletti orosz fennhatóságot. (A jelentés
elsiklott Lavrovnak azon kijelentése fölött, amely szerint az
érintett területek feletti orosz szuverenitás "nem vita tárgya".)
Peszkov pénteken arra az újságírói kérdésre, hogy Putyin hogyan
reagálna egy olyan japán javaslatra, amely két sziget
visszaszolgáltatását szabná a békeszerződés megkötésének
feltételéül, kijelentette: "Eddig hivatalosan senki nem javasolt
semmit, ezért aligha van helye az alkalmi elmélkedésnek, az nem
segíti elő a tárgyalások sikerét."
Szavai szerint a békemegállapodás kérdésének megoldását a felek
nemzeti érdekeikkel összhangban, azok feladása nélkül fogják
keresni. A szóvivő szerint ez hosszú időbe telik majd, de Moszkva
arra törekszik, hogy azt lerövidítse. Elmondása szerint a
tárgyalások még csak kezdeti, szakértői szakaszukban tartanak, de
már most is megkövetelik Putyin és Abe közvetlen részvételét.
Az Interfax orosz hírügynökség a Mainicsi japán napilapra
hivatkozva azt írta, hogy Abe a G20-csoport júniusi oszakai
csúcstalálkozójára szeretné tető alá hozni a békeszerződésről szóló
általános megállapodást. Addig pedig legkevesebb még egyszer
találkozna Putyinnal, hogy megállapodásra jusson vele az erről,
valamint a területi vita rendezéséről szóló keret-megállapodásról.
Abe, mielőtt a naritai reptéren hétfőn felült a Moszkvába tartó
gépre, kifejezte reményét, hogy őszinte megbeszéléseket folytat majd
Putyinnal, amelyek elő fogják mozdítani a békeszerződésről szóló
tárgyalásokat. Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára Tokióban
kijelentette: Japán szívós tárgyalásokat folytat annak érdekében,
hogy megszülessen a békemegállapodás a területi probléma rendezése
után. A tisztségviselő nem kívánta kommentálni a Kyodónak a
kétszigetes kompromisszummal kapcsolatos értesülését.
Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója vasárnap este a
Rosszija 1 állami tévécsatornán úgy fogalmazott, hogy a tárgyalási
folyamatot "megnehezítette", hogy Abe az év elején kijelentette:
fontos lenne meggyőzni a déli-kurili orosz lakosságot arról, hogy
elfogadja a japán fennhatóság alá való áttérést. A japán kormányfő
azt mondta, hogy az érintetteket Tokió nem telepítené ki és a két
ország kölcsönösen lemondana a kártérítésről. A nyilatkozatot
követően az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai japán
nagykövetet.
Putyin és Abe 14-én Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a
két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az
1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két
állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és
konzuli kapcsolatok helyreállítását.
A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli
tagjának - Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai -
hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A szigeteket,
amelyeket Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és
határmegállapodás alapján a saját "északi területeinek" tekint, a
második világháború végén foglalta el a Szovjetunió.
Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két
sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban
azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági
egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy
a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok
kivonása a szigetországból.
Abe 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy
japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki
ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta
intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin
többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a
kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett
szigeteket "eladni" vagy "elcserélni".
A két vezető kedden immár 25. alkalommal találkozik majd
egymással.