Kvótareferendum - Az Ab várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt dönteni fog a felmerülő kérdésekről
Budapest, 2016. május 16., hétfő (MTI) - A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság (Ab) várhatóan még a július közepén kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára hétfőn.
Az MTI azért kereste meg az Ab-t, mert megérkezett a Magyar
Liberális Párt (MLP) elnökének alkotmányjogi panasza a testülethez.
A Fodor Gábor által jegyzett indítvány a Kúria május 3-án közzétett
döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a
kormány által megfogalmazott kérdésről.
A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az
Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem
magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által
kezdeményezett népszavazást.
A népszavazás kitűzéséhez és megtartásához vezető jogi
folyamatról, a lehetséges jogorvoslatokról és eljárási határidőkről
szólva Bitskey Botond elmondta: a népszavazást jogi szempontból
megengedő kúriai döntést, illetve a népszavazást elrendelő
országgyűlési határozatot egyaránt meg lehet támadni az Ab-n, ám a
kétféle eljárás teljesen eltérő jellegű.
A kúriai döntéssel szembeni alkotmányjogi panaszra vonatkozó
általános szabályok szerint az ügyben érintett személy fordulhat az
Ab-hez, ha a döntés az alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ebben
az esetben az alkotmányjogi panasz benyújtására a döntéstől
számított 60 napjuk van az érintetteknek, ez a határidő tehát július
legelején jár le. A panasz befogadhatóságával összefüggő lényeges
kérdés lehet, hogy kinél merül fel alapjogsértés a kúriai döntés
miatt, kinél állapítható meg az érdemi elbíráláshoz szükséges
érintettség - jegyezte meg a főtitkár.
Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos befogadási eljárásra -
azaz, hogy egy indítvány alkalmas-e egyáltalán érdemi vizsgálatra -
az ügyrend szerint 120 napja van a testületnek. Ha az Ab úgy dönt,
hogy a panaszt érdemben is vizsgálja, további 180 napon belül kell
elkészülnie az első határozattervezetnek. Az érdemi döntés
meghozására egyébként nem szab határidőt az ügyrend.
A május 10-ei országgyűlési határozat ellen - amely elrendelte
kormány által kezdeményezett népszavazást - ugyanakkor a
közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-éig lehet
jogorvoslattal élni az Ab-nél, a testület pedig az azt követő 30
napon belül - június 24-éig - köteles érdemi döntést hozni. Ebben az
esetben az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem
irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra.
Ebben a hatáskörében az Ab lényegében csak azt ellenőrizheti,
hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás Országgyűlés általi
elrendelése között nem következett-e be olyan lényeges változás a
körülményekben, ami alapján az Országgyűlés határozata alkotmány-
vagy törvénysértő lenne. Ebben a hatáskörében az Ab még nem járt el
- tette hozzá a főtitkár, jelezve: ilyen indítvány a mostani ügyben
sem érkezett eddig.
Arra a felvetésre, hogy az alkotmányjogi panaszok elintézésére
vonatkozó határidők miatt a népszavazást közvetlenül megelőző
időszakban vagy akár utána is megszülethetne egy az alkotmányjogi
aggályoknak esetlegesen helyt adó Ab-döntés, Bitskey Botond
hangsúlyozta: ezt a helyzetet a testület mindenképpen igyekszik
megelőzni.
Fodor Gábor a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban
arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós
hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani.
(Ezzel a problémával foglalkozott a Kúria a május 3-ai határozatában
és úgy döntött, hogy a parlament hatáskörébe tartozik a kormány
által megfogalmazott kérdés.)
Az MLP elnökének indítványa felvetette azt is, hogy a Kúria
határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben
biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban
éljen, továbbá "a népszavazás elrendelésével - sikerétől függetlenül
is - kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága". Az
indítvány szerint ugyanis ha a népszavazás eredményes és érvényes
lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes
helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós
tagságát.
"A hitelesített kérdés szerint (amennyiben a többség nemmel
szavaz) meghatározott mennyiségű (kb. 1300) menekültügyi eljárás
Magyarországra történő áttételéhez az Országgyűlés hozzájárulására
lenne szükség" - olvasható az MLP elnökének indítványában.
A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban
vannak.
Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg tavaly
decemberben az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi
testület általában egy-két év alatt hozza meg határozatát.
Szintén 2015 decemberének első napjaiban fordult
alkotmányértelmezést kérve a magyar Alkotmánybírósághoz Székely
László ombudsman az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges
áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt
vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más
tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából
- egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem
adott át hatáskört az uniónak és ez az intézkedés emberi jogi
tartalmában erőteljesen aggályos.