Latorcai János: száz éve az ország védelmében fogtak fegyvert Balassagyarmaton
Balassagyarmat, 2019. január 29., kedd (MTI) - A csehszlovák megszállás alóli felszabadulásra, az 1919-es városvédő harcra emlékeztek kedden Balassagyarmaton. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: amit a balassagyarmatiak száz évvel ezelőtt tettek, sokkal több volt, mint néhány épület, s ezáltal a város visszafoglalása; az ország védelmében ragadtak fegyvert, és példát mutattak azzal, hogy sikerült kiűzni az agresszorokat.
Latorcai János kitért arra, hogy e hősiesség elismeréseként az
Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város
címet adományozta Balassagyarmatnak.
Erőre, bátorságra, ahogy száz éve, úgy ma is nagy szüksége van
nemcsak Balassagyarmatnak, hanem az egész országnak, hiszen most is
sorsfordító időket élünk - hangsúlyozta az alelnök.
Hozzátette: "ma is vannak, akik azt szeretnék, ha feltett kézzel
állnánk a brüsszeli betagosító kísérletek előtt, ha feltételek
nélkül megnyitnánk határainkat az ellenőrizhetetlen migráció előtt".
Ezek olyan kihívások, amelyek képesek lehetnek Európa egész
arculatát olyan mértékben átformálni, ahogy azt az első világháború
átformálta - mondta Latorcai János.
Közölte: a hazai politikai környezet hasonlít a száz évvel
ezelőttihez. A szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő ellenzéki
"összeborulásnak" ma is kizárólag a kormányzó pártok elleni gyűlölet
az alapja, valódi programjuk ma sincs, "legfeljebb tudatosan vagy
tudatlanul a nemzetközi érdekek kiszolgálása".
Latorcai János a Civitas Fortissima téren arról is szólt: azok a
balassagyarmatiak, akik egy évszázada minden ellentétüket félretéve,
életüket kockáztatva fegyvert fogtak a legfontosabb cél, a nemzet
megmaradása érdekében, máig érvényes, jövőbe mutató példát adtak.
Úgy fogalmazott: a balassagyarmati hősöket jellemző bátorság,
erő és összetartás a nemzet megmaradásának sarokköve, ma is ezekre
van szükségünk. Bátornak kell lennünk ahhoz, hogy kimondjuk
véleményünket a nemzeti megmaradásunkat veszélyeztető és fenyegető
körülményekről, erő kell ahhoz, hogy ne csak szólni, hanem tenni is
merjünk, összefogásra van szükség, hogy ezt a harcot sikerre
vihessük, és képesek legyünk a köztünk lévő nézeteltéréseken
felülemelkedve a legfontosabb kérdésekben együtt dolgozni a nemzet
érdekében - mondta Latorcai János.
Az Országgyűlés alelnöke beszédét azzal zárta: a mostani
megemlékezés arra int, hogy a balassagyarmatiak múltbeli példájából
tanulva készüljünk a jövőre.
Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP), Balassagyarmat polgármestere a
megemlékezésen felidézte, hogy 1919 januárjában a csehszlovákok
további területeket szerettek volna megszerezni a szétesett
Magyarországból. 15-én hajnalban átlépték a határt és megszállták
Balassagyarmatot, a városlakók pedig a vasutasok kezdeményezésére
ellenállási mozgalmat indítottak annak ellenére, hogy a kormány az
ország minden területén megtiltotta a fegyveres ellenállást, ezért a
helyi laktanyából is kivonult az ott állomásozó katonaság.
Azt mondta, az 1919-es események dicső véget értek, ami azért
különleges, mert az országban nagyon sok helyen volt ellenállás, de
nagyon kevés helyen vitték győzelemre.
A polgármester arról is szólt, hogy a Nógrád megyei város a
századik évfordulón emlékévet tart, amely 2020. június 4-én, a
trianoni békekötés évfordulóján ér véget.
A megemlékezésen megkoszorúzták a civil és katonai hősök
tiszteletére a városháza falán elhelyezett táblát. Latorcai János
mellett Balla Mihály (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Civitas
Fortissima Kör, a MÁV Zrt., Balassagyarmat és Nógrád megye
önkormányzata, valamint Kercaszomor, a Communitas Fortissima, vagyis
a legbátrabb falu képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait.
(FOTÓ)