Manfred Weber független testületre bízná a jogállamiság tagállami érvényesülésének vizsgálatát
Megjegyzés: Az utolsó előtti bekezdésben a név helyesen: Udo di Fabio
Berlin, 2019. március 17., vasárnap (MTI) - Tekintélyes jogászokból, a tagállami legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok, és az Európai Unió Bírósága egykori tagjaiból álló független testületnek kellene ellenőriznie a jogállami elvek érvényesülését az Európai Unió tagállamaiban Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje szerint.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikus a német
szövetségi alkotmánybíróság egy köztiszteletben álló egykori
bírájával, Udo di Fabióval a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung
című konzervatív német vasárnapi lapban közösen közzétett írásában
kifejtette, hogy a legfeljebb kilenc tagból álló testületet azzal a
feladattal kellene megbízni, hogy kétévente az EU valamennyi
tagországáról készítsen a jogállamiság érvényesülését vizsgáló
elemzést.
Az elképzelés szerint a hosszú hivatali időre megválasztott
testület önállóan határozhatná meg munkarendjét, rendelkezhetne az
elemzések elvégzéséhez szükséges anyagi, személyi erőforrásokkal és
tartalmilag is teljes mértékben függetlenül dolgozhatna.
Azt vizsgálná, hogy mennyire érvényesül a jog uralma a bíróságok
függetlenségét, a korrupció veszélyét és a sajtó szabad működését
tekintve. Nyilvános jelentései javaslatot is tartalmaznának a
feltárt gondok megoldására, és arra is, hogy milyen
következményekkel kellene járnia a problémamegoldás esetleges
kudarcának.
Manfred Weber és Udo di Fabio szerint a testület úgynevezett
sárga lapot mutatna fel, ha a jogállamiság sérülésének alapos
gyanúját állapítja meg. Az Európai Bizottság (EB) ebben az esetben
jogállamisági eljárást indítana az adott tagországgal szemben.
A testület úgynevezett piros lapot mutatna fel a jogállamiság
komoly, súlyos sérülése esetén. Ebben az esetben az ügy az Európai
Unió Bírósága elé kerülne, az EB pedig szankciókat javasolna az
EP-nek és a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai
Tanácsnak arra az esetre, ha az Európai Unió Bírósága elmarasztalja
az adott tagországot. Ezeket a büntetőintézkedéseket csak az EP vagy
a tanács többségi, adott esetben minősített többségi döntésével
lehetne megakadályozni. Ilyen döntés hiányában a szankciók a bíróság
ítéletének kihirdetése után automatikusan életbe lépnének.
Manfred Weber és Udo di Fabio az elképzelést összekötötte az
EU-s támogatások kifizetésével. A hitelminősítő intézetek
országjelentéseivel párhuzamot vonva azt írták, hogy a független
jogi elemzői tanács nyilvános jelentései a "+jogállamisági
hitelképesség+" megállapítására szolgálnának, és ez a hitelképesség
lenne a feltétele az EU-s támogatások maradéktalan kiutalásának.
Mint írták, az úgynevezett strukturális támogatási alapokból járó
támogatások egy részét vagy egészét vissza lehetne tartani, ha az
adott tagállam közigazgatásában korrupció mutatkozik, vagy ha nem
tudnak szabadon dolgozni a médiumok.
Kifejtették: a jogállamiság a garancia a működőképes és
korrupciótól mentes közigazgatásra, a független
igazságszolgáltatásra, az alapjogok érvényesülésére, mindarra, ami
"elengedhetetlen a személyi sérthetetlenséghez és az élő
demokráciához". Azonban a jogállamiság sérülésének veszélyére
utalhat az is, ha "oligarchia" alakul ki, amelyben a piac erőit
politikai eszközként használják, vagy ha akadályozzák a vélemény-,
és a sajtószabadságot.
Jogkövető magatartás és a hatalmi ágak szétválasztása
"játékszabályainak" tisztelete nélkül nem működhet a közös belső
piac, és "súlyos hiányosságok esetén az emberek nem is hajlandóak
pénzügyi eszközöket juttatni más tagországoknak, vagy szorosan
együttműködni érzékeny biztonsági kérdésekben".
A jogrendbe vetett bizalom nélkül "sem a megerősített európai
költségvetés, sem a közös fizetőeszköz, és a közös határvédelem sem
működhet" - írta Manfred Weber és Udo die Fabio.
A többi között hozzátették: az általuk javasolt testület a
"politikai spektrumot" tekintve "plurálisan kiegyensúlyozott" lenne,
és tagjainak szakértelme, illetve függetlensége révén kezelni
lehetne azokat a "reflexeket", amelyek kiváltják, hogy "az
érintettek a nemzeti szintű jogállamisági hiányosságok európai
vizsgálatát belpolitikai célokat szolgáló eszközként használják
+Brüsszel+ ellen".