Még két évet kell várni a Batthyáneum restitúciójának a tárgyalásáig
Kolozsvár, 2019. április 18., csütörtök (MTI) - A román legfelsőbb bíróság a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kérésére előbbre hozta, de így is csak 2021 májusában kezdi el tárgyalni a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatásának az ügyét.
A legfelsőbb bíróság sajtóosztálya az MTI kérdésére csütörtökön
közölte: az eredetileg 2021. november 9-re kitűzött tárgyalás
időpontját szerdán 2021. május 25-re módosították. A szóvivő közlése
szerint a legfelsőbb bíróság közigazgatási ügyekkel foglalkozó
részlegén rendkívüli módon feltorlódtak a dossziék. A részlegen több
ezer ügy vár jogerős ítéletre, ezért voltak kénytelenek ilyen hosszú
határidőt szabni a tárgyalás megkezdésére.
A Batthyáneum könyvtár restitúciós ügye tavaly novemberben
került a legfelsőbb bíróság asztalára, azt követően, hogy az első
fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság két és fél évi
tárgyalássorozat után 2018. júliusban megalapozottnak találta a
restitúciós bizottságnak a visszaszolgáltatást elutasító
határozatát.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a 2012-ben hozott ítélete
nyomán a román államnak egyszer már bírságot kellett fizetnie azért,
amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az
elbírálását.
Az épületet és a benne lévő felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt
a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta
vissza, amit 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály
tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok
visszaszolgáltatásáról, de a román állam intézményei nem hajtották
végre.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és
gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román
államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában
foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és
ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből
származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor
2002-ben rövid időre Németországba szállították.
A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus
egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác
püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza.
A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély
provinciára hagyta a gyűjteményt. A román politikai elit úgy
értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is
jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A római katolikus egyház
értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus
egyházmegyét jelöli.