Putyin: nem normális helyzet, hogy nem volt érdemi érintkezés Moszkva és Tallinn között
Moszkva, 2019. április 18., csütörtök (MTI) - Nem normális helyzet, hogy Oroszország és Észtország tisztségviselői között sokáig nem volt érdemi érintkezés - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön a Kremlben fogadta észt hivatali partnerét, Kersti Kaljulaidet.
Kaljulaid Moszkvába a felújított észt nagykövetség átadási
ünnepségének alkalmából érkezett, ahol kijelentette: "Mai itteni
jelenlétem világos jele annak, hogy Észtország kész az
együttműködésre".
"Rég láttuk egymást" - mondta vendégét fogadva a Kremlben
Putyin, arra emlékeztetve, hogy a legutóbbi kétoldalú csúcstalálkozó
hozzávetőleg egy évtizede történt. Megjegyezte, hogy az észt
elnökkel "nemrégiben valahol külföldön összefutott".
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a mostani első észt elnöki
látogatás Oroszországban 2011 óta. Az utolsó teljes értékű kétoldalú
államfői találkozó 2008-ban volt. A The Moscow Times visszatekintése
szerint Kaljulaid elődje, Toomas Ilves 2008-ban járt Oroszországban,
ahol az akkori elnök, Dmitrij Medvegyev fogadta. Putyin balti
államfővel Dalia Grybauskaite litván elnök személyében találkozott
legutóbb 2010-ben Helsinkiben, amikor ő maga a kormányfői posztot
töltötte be. Az utolsó orosz-balti elnöki találkozó ugyanabban az
évben történt Valdis Zalters lett államfő és Medvegyev között.
Kaljulaid a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatóján elmondta,
hogy észtországi látogatásra hívta meg Putyint.
Az orosz elnök a megbeszélés kezdetén rámutatott, hogy a
hivatalos kapcsolattartás hiányában a kétoldalú kereskedelmi
forgalom a felére csökkent, igaz, tavaly 17 százalékos növekedés
volt kimutatható. Azt hangoztatta, hogy a két országnak közös
érdekei vannak a Balti-tenger régiójával, a biztonsággal, a
környezetvédelemmel és a közlekedéssel kapcsolatban.
Kaljulaid elmondta, globális és geopolitikai kérdéseket kíván
megvitatni Putyinnal, egyebek között azt, hogy Észtország az ENSZ
Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára pályázik.
A területén élő jelentős orosz kisebbség miatt Észtországot,
csakúgy, mint szomszédait, nyugtalanítja a Krím félsziget Ukrajnától
történt orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai oroszajkú szakadárok
Moszkva általi támogatása. A balti államok a beavatkozás miatt
Oroszország ellen bevezetett szankciók lehatározottabb támogatói
közé tartoznak.
Észtország a potenciális agresszió elrettentése érdekében
NATO-hadgyakorlatok sorának házigazdája volt az elmúlt években, a
katonai szövetség erősödő jelenléte az orosz határok közelében
viszont Moszkvát aggasztja, csakúgy mint az oroszellenes hangulat
szítása. A Kreml csütörtökön közleményben tiltakozott "a nácizmus
dicsőítésének" észtországi esetei miatt.