Megnyíltak a szavazóhelyiségek Észak-Macedóniában
Belgrád/Szkopje, 2020. július 15., szerda (MTI) - Megnyíltak a szavazóhelyiségek szerda reggel 7 órakor Észak-Macedóniában, ahol az 1,8 millió szavazásra jogosult állampolgár a 123 fős törvényhozás képviselőit választja meg.
A választópolgárok 15 párt és koalíció 1578 jelöltjének sorsáról
döntenek.
A közvélemény-kutatások alapján szoros küzdelem várható a
kormányzó baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség és
a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi
Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja
és koalíciója között. A felmérések szerint egy kicsivel vezetnek a
szociáldemokraták. A közvélemény-kutatások szerint egyik párt sem
tud majd egyedül kormányt alakítani, így - ahogyan a korábbi években
- az albán kisebbségi pártok jelenthetik majd a mérleg nyelvét.
A szociáldemokraták az egyik albán kisebbségi párttal, a Besával
összefogva indultak a megmérettetésen, választási szlogenjük a
"Képesek vagyunk rá" volt, amivel arra utaltak, hogy képesek az
európai úton tartani az országot, és elérni, hogy Észak-Macedónia
belátható időn belül csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ahogyan az
év elején a NATO-hoz is csatlakozott. Az inkább a nemzeti érzelmekre
építő VMRO-DPMNE a "Macedónia megújítása" jelmondattal igyekezett
meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy a szociáldemokraták
majdnem négyéves kormányzása után ismét meg kell újítani az
országot, ezt viszont voltaképpen a korábbi évekbeli jobboldali
kormányzás újrakezdésével tennék.
Mindkét oldal a valóságtól elrugaszkodott gazdasági ígéreteket
tett. A kormány és az ellenzék is magasabb fizetéseket és
nyugdíjakat, valamint alacsonyabb adókat tervez a következő
időszakra, gazdasági szakértők szerint azonban ezek irreális
elképzelések, hiszen egyelőre nem lehet tudni, meddig húzódik el a
koronavírus-járvány, és milyen gazdasági következményei lesznek,
nagyon valószínű, hogy az adókat nemhogy csökkenteni nem lehet majd
a következő néhány évben, hanem növelni kell.
A koronavírus-járvány is téma volt a kampány során. Míg a
kormány azt hirdette, jól kezelte a helyzetet, és megakadályozta a
kórházak túltelítettségét, az ellenzék szerint túl hamar oldották
fel a korlátozásokat, ami abból is látszik, hogy május óta
folyamatosan növekszik az új fertőzöttek és a halottak száma. A
választást egyébként a járvány miatt kellett április 12-ről július
15-re halasztani, illetve a fertőzöttek már hétfőn leadhatták
voksaikat, kedden pedig az idősek, a krónikus betegségben szenvedők
és a börtönbüntetésüket töltők szavazhattak.
A szkopjei parlament februárban oszlott fel, miután Zoran Zaev
miniszterelnök lemondott, mert az Európai Unió a korábbi ígéretek
ellenére nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat
Észak-Macedóniával. Azóta ügyvezető kormány vezeti a nyugat-balkáni
országot.
Zoran Zaev azért döntött a lemondás mellett, mert 2016-ban a
legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának
felgyorsítása volt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének
reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, a nevét
pedig Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta. A brüsszeli
döntést a kormány csalódásként élte meg. Azóta Brüsszel már zöld
jelzést adott a csatlakozási tárgyalások megkezdésének.
A választópolgárok 21 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem
hivatalos eredmények késő este várhatóak.
Az észak-macedónok a legutóbb 2016. december 11-én járultak az
urnák elé.