MNB-alelnök: fejletlen a magyar vállalati kötvénypiac
Budapest, 2019. április 12., péntek (MTI) - Április végén teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vállalati kötvényvásárlási programjának részleteit; a programnak köszönhetően két-háromszorosára emelkedhet az uniós összehasonlításban ma még gyengén fejlett magyar vállalati kötvénypiac mérete - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke pénteken.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) V4+ Kelet-Közép-Európai Tőkepiaci
konferenciáján Nagy Márton elmondta: a magyar vállalati kötvénypiac
mérete régiós és európai uniós szinten is az egyik legalacsonyabbnak
számít. Míg a cseh vagy a lengyel vállalati kötvénypiac a GDP 5
százalékát tette ki, addig a magyar piac a GDP alig 1,6 százaléka
volt 2018 harmadik negyedévében. Romániának nincs vállalati
kötvénypiaca. Európa fejlett országaiban a GDP 20 százalékát éri el
a vállalati kötvénypiac mérete - mutatott rá. A cseh vagy a lengyel
piac méretének eléréséhez 1800-2600 milliárd forinttal kellene
növekednie a magyar vállalati kötvénypiacnak.
Nagy Márton bemutatta az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank
of England (BoE) hasonló programjait, amelyek hatására 2016-tól
megnégyszereződtek a vállalati kötvénykibocsátások, ezeket főleg
piactisztítási céllal indították el.
Közölte, hogy április végén közzéteszik a jegybanki program
részletes feltételeit, termékleírást, és tájékoztatót, május elején
a 110 potenciális kibocsátónak tájékoztatót tartanak, és
regisztrációs felületet nyitnak az MNB honlapján. A program
következő lépésében június elején várhatóan elindul az értékelési
időszak, ami maximum két hónap lesz. A kötvényaukciók a tervek
szerint július elsején indulhatnak - ismertette.
A jegybanki program teljes értéke 300 milliárd forint (a GDP 0,7
százaléka), 3-10 éves kötvényeket vásárolnak, legalább B+
hitelminősítésűeket és vállalatcsoportonként legfeljebb 20 milliárd
forint lehet az MNB kitettsége - sorolta Nagy Márton.
Az alelnök szerint mindeközben 2019-ben a piaci szereplők
270-330 milliárd forintnyi vállalati kötvényt vásárolnának. A cégek
két opció közül választhatnak majd, nyilvános vagy zártkörű
kibocsátás.
Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója, a Európai
Tőzsdeszövetség (FESE)igazgatósági tagja előadásában a
kelet-közép-európai régióban működő tőzsdék együttműködésének
fontosságát hangsúlyozta. A hat ország tőkepiacának mérete az unión
belül alig 2 százalék, így bőven van tere a növekedésnek. Kitért
arra is, hogy a magyar kis-és középvállalatokat számos programmal
támogatják a tőkepiaci finanszírozáshoz. Magyarországon és a
régióban hasonlóak a kihívások: a kkv-k között a bankhitelek
dominálnak, a tőzsdén inkább nagyvállalatok vannak jelen, a
cégvezetők pénzügyi tudatossága alacsony, a konzervatív befektetői
magatartás jellemző.
Kitért arra is, hogy az MNB 330 pontos programjában a tőkepiac
fejlesztése is szerepel. Dolgoznak a vállalati kötvények számára
egy úgynevezett Multilateral Trading Facility (MTF) létrehozásán a
BÉT-en belül, a jegybanki program elindulásáig, július elsejéig a
program részletei ismertek lesznek.
A V4 (cseh, lengyel, magyar, szlovák) valamint a szlovén és a
bolgár tőzsdei vezetők, szakértők részvételével megtartott
konferencián a régió tőkepiacaiban, tőzsdéiben, illetve a tőzsdén
jegyzett vállalatokban rejlő lehetőségeket vitatták meg. A
nemzetközi tőzsdecsúcson az Európai Tőzsdeszövetség (FESE) is
bemutatta európai uniós tőkepiaci fejlesztési stratégiáját.