Szijjártó: Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy épülő horvát LNG-terminálban
Dubrovnik, 2019. április 12., péntek (MTI) - Magyarország ajánlatot tett Horvátországnak, hogy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak pénteken a horvátországi Dubrovnikban.
A politikus a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16
kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a
tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott horvát
partnerével.
A Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai
miniszterrel folytatott tárgyalásáról Szijjártó Péter elmondta: a
közép-európai térség számára kritikus fontosságú kérdés, hogy
tudja-e diverzifikálni a gázbeszerzési forrásait.
Erre több forgatókönyv is létezik, az egyik egy cseppfolyósított
gáz fogadására alkalmas terminál építése a horvát tengerparton -
mondta.
A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a
stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron
kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak.
Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy
Magyarország - versenyképes ár esetén - kész 25 százalékos
tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban.
A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek
álláspontja világos.
Hozzátette: az erre vonatkozó "tervek már régóta készen vannak,
a szándék is régóta megvan, előrelépés fizikai értelemben eddig nem
sok történt".
A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a
stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron
kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak.
"Ez utóbbit teljes bizonyossággal most még nem látjuk" - mondta
Szijjártó Péter.
Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy
Magyarország - versenyképes ár esetén - kész 25 százalékos
tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban.
Horvátország részéről "egyértelmű válasz egyelőre nem
fogalmazódott meg", mivel a gázmennyiségek lekötésével szeretné
párhuzamba állítani a magyar ajánlattal kapcsolatos döntését -
közölte.
A külügyminiszter kijelentette: a magyar állami cégek azonban
nyilvánvalóan csak akkor kötnek le gázmennyiséget, ha az üzletileg
is megéri, hiszen ha a jelenlegi gázbeszerzési forrásoknál drágábban
vennének gázt, annak viselni kellene a terhét, és Magyarország
versenyképességének egyik fontos alapja a rezsicsökkentés
eredményeinek megőrzése.
A jelenleginél drágább áron biztosan nem veszünk gázt - tette
hozzá.
Szijjártó Péter azt mondta: a tulajdonrészszerzés egy
LNG-terminálban stratégiai kérdés, de a kettő összekötését
Magyarország nem fogadja el.
A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek
álláspontja világos.
A Teodor Melescanu román külügyminiszterrel tartott
megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: az elmúlt időben mind a
magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok
feszültséggel teli viszonyt enyhíteni tudják.
Még most is több nyitott kérdés van a magyar-román
kapcsolatokban, az elmúlt időben több olyan esemény is történt a
magyar nemzeti közösséggel kapcsolatban Romániában, amelyek "joggal
ébresztettek aggályokat" - fogalmazott.
Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti
közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat,
ezért sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket "szemtől
szemben, személyesen beszéljük meg".
Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalnak e kérdésekről -
például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről -, akkor azok
előbb-utóbb megoldódtak - mondta Szijjártó Péter.
A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség
helyzetét érintő vitás kérdéseket "a lehető leggyorsabban, a
legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel" tudják
tisztázni.
Szijjártó Péter a Kína és a kelet-közép-európai országok
csúcstalálkozójáról elmondta: Kína már a világgazdaság egyik
legnagyobb szereplője, és hamarosan akár a legnagyobbá is válhat.
Európának nyilvánvalóan az az érdeke, hogy a jelenlegi
világgazdasági változások közepette minél szorosabb együttműködést
alakítson ki az ázsiai országgal - mutatott rá.
Közölte: a számok alapján ez sikerül is, évről évre dinamikusan
nő Kína és az EU kereskedelmi forgalma, ugyanakkor a közép-európai
térség uniós tagállamainak részesedése ebből mindössze 9,9 százalék,
vagyis a nyugat-európai országok adják a Kína-EU kereskedelmi
forgalom több mint 90 százalékát - mondta.
Hangsúlyozta: a kínai kormány nyitott a Közép-Európával
folytatott kereskedelem további dinamizálására.
A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam
(Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország,
Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia),
valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina,
Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztet Kínával.