Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában
Budapest, 2019. április 12., péntek (MTI) - Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.
A kutatás francia munkacsoportjának vezetője Sophie Creuzet, az
embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc sejtpopuláció
kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye - olvasható a
Semmelweis Egyetem honlapján.
A kutató munkája során többek között arra keres választ, hogy
ennek a sejtpopulációnak a sejtjei milyen szervekbe jutnak el, és az
embrionális fejlődés során őket ért hatásoknak milyen szerepük van
az idegrendszer fejlődési zavarának hátterében húzódó kórképek
kialakulásában.
Magyar oldalról a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és
Fejlődéstani Intézetének Őssejt- és Kísérletes Embriológia
Laboratóriuma LymphoCrest munkacsoportjában Bódi Ildikó és H.-Minkó
Krisztina a ganglionléc szerepét vizsgálják a csecsemőmirigy
(thymus) fejlődésében. (A ganglionléc a gerinces embriókban
megjelenő átmeneti, multipotens, vándorló sejtpopuláció, amelyből a
perifériás idegrendszer idegi és gliális elemeitől kezdve a bőr
pigmentsejtjein át számos struktúra származtatható.)
A mellkasban elhelyezkedő thymus, más néven csecsemőmirigy, a
T-limfociták érésének legfőbb helye, korábbi vizsgálatok szerint
fejlődésében a ganglionléc is fontos szerepet tölt be. A
ganglionlécsejtek nem megfelelő érése és vándorlása következtében
DiGeorge-szindróma alakulhat ki, melyben a csecsemőmirigy fejlődése
is érintett. A veleszületett betegség egyebek mellett a szív- és
nagyérfejlődési rendellenességgel, a mellékpajzsmirigyek és a
csecsemőmirigy hiányával vagy alulfejlettségével jár.
A kétoldalú tudományos és technológiai együttműködéseket
támogató TÉT-pályázatot elnyerő magyar kutatócsoport célja, hogy a
francia kutatókkal közösen vizsgálják a ganglionléc szerepét a
csecsemőmirigy fejlődése során, a ganglionlécsejtek esetleges
szerepét a thymusban fejlődő T-limfociták szelekciójában.
A magyar kutatók munkájuk során a pitvari sövénydefektussal
született gyermekek csecsemőmirigyében eddig fel nem ismert
morfológiai elváltozást mutattak ki, amelyet állatmodellen is
sikerült igazolniuk. Feltételezésük szerint az abnormálisan fejlődő
csecsemőmirigy kialakulása a sövénydefektussal párhuzamosan
megjelenő kórkép, amelynek valódi oka a ganglionlécsejtekben zajló
jelátviteli folyamatok hibás szabályozásában keresendő. További
vizsgálataikban szeretnék felderíteni a szív- és
csecsemőmirigy-rendellenességek összefüggéseit, illetve a
ganglionléc szerepét ezekben a folyamatokban.