Müncheni konferencia - NATO-főtitkár: Kína felemelkedése kihívás elé állítja a szövetséget
Berlin, 2019. február 15., péntek (MTI) - Kína felemelkedése a világhatalmak közé lehetőséget ad a NATO-nak az együttműködésre és a párbeszédre az ázsiai országgal, de kihívás elé is állítja az észak-atlanti szövetséget - mondta a NATO főtitkára pénteken az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Jens Stoltenberg beszédében hangsúlyozta, hogy Kína
felemelkedésében "van lehetőség a partnerségre és a politikai
párbeszédre". A kalózok ellen Szomália partjainál folytatott
küzdelem ügyében volt is már példa az együttműködésre, és a NATO
fegyveres erői rendszeres kapcsolatban állnak a kínai fegyveres
erőkkel.
Azonban nem egy tagországot tölt el aggodalommal Kína "egyre
erőteljesebb befektetési tevékenysége a kritikus infrastruktúra,
például az ötödik generációs mobil távközlési hálózatok (5G)
területén" - mondta a főtitkár.
Jobban fel kell tárni és meg kell érteni "Kína befolyásának
kiterjedtségét, és hogy mit jelent ez biztonságunkra nézve" - tette
hozzá Jens Stoltenberg, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagországoknak
együtt, egységesen kell cselekedniük ebben az ügyben.
Felszólalásában és az utána következő pódiumbeszélgetésen
elsősorban az Egyesült Államok és európai NATO-szövetségesei
kapcsolatáról, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és a a közepes és
rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről
szóló amerikiai-orosz szerződés (INF) kürüli helyzetről beszélt,
megerősítve a NATO korábban elfoglalt álláspontját.
Hangsúlyozta, hogy Washington nem fordult el Európától, és
Donald Trump amerikai elnök nem tartja idejétmúltnak a NATO-t. Ezt
mutatja például, hogy a szövetség történetében először állomásoznak
majd Európában olyan NATO-erők, amelyek minden pillanatban hadra
foghatók. Ezek az egységek nem lesznek nagyon nagy létszámúak,
nagyjából ezer katonából állnak majd, de erejük számottevő lesz. Az
egyik Lengyelországban állomásozik majd és amerikai vezetés alatt
áll, a másik bázisa Lettországban lesz és kanadai parancsnokság
irányítja - fejtette ki Jens Stoltenberg.
Aláhúzta: Európa kiemelten fontos az Egyesült Államoknak és a
NATO-nak, számukra a kontinens jelentősége jóval túlmutat a
határain. Így például az afganisztáni küldetésben súlyosan
megsebesülő katonákat a németországi Ramstein légi támaszpontra
szállítják ápolásra, az amerikai hadseregnek az afrikai
tevékenységét összehangoló parancsnoksága pedig nem Afrika területén
működik, hanem szintén Németországban, Stuttgartban - mutatott rá a
NATO főtitkára.
Mint mondta, az amerikai jelenlét Európában nemcsak a kontinens
biztonságát szolgálja, hanem "platformot is teremt az amerikai
biztonsági érdekek érvényesítéséhez".
A NATO az Egyesült Államok számára 28, és Észak-Macedónia
csatlakozásával rövidesen 29 "barátot és szövetségest" jelent, ami
Kína felemelkedésével összefüggésben is fontos. Az ázsiai ország
nagyságát, kiterjedését és világpolitikai befolyásának növekedését
tekintve az Egyesült Államok számára igen kedvező, "jó dolog, hogy
van 29 barátja", akik együtt a világ összesített bruttó nemzeti
jövedelmének (GNI) felével rendelkeznek - fogalmazott a NATO
főtitkára.
Az INF-szerződéssel kapcsolatban megerősítette, hogy a NATO
közösen, egységesen dönt és cselekszik az ügyben, és nem áll
szándékában újabb földi indítású, nukleáris rakétarendszer
telepítése Európában.