OGY - Krónika 11. rész (egyházügyi törvénymódosítások)
Budapest, 2019. március 19., kedd (MTI) - Az Országgyűlés kedden este az egyházügyi törvény legutóbbi módosításához kapcsolódó jogszabály-változtatási javaslatokról szóló általános vitával folytatta munkáját.
Vita az egyházügyi törvények módosításáról
A kormánypárti előterjesztők nevében a kereszténydemokrata
Vejkey Imre ismertette azokat a változtatási javaslatokat, amelyek
az egyházügyi törvény legutóbbi, tavaly decemberi módosítására
reagálnak.
Az indítvány huszonhét törvényváltoztatást tartalmaz annak
érdekében, hogy lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint
az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
szóló jogszabály a magyar jogrendszer egészével összhangban álljon -
fejtette ki a KDNP képviselője.
A tavaly decemberben kétharmados többséggel elfogadott
törvénymódosítás legfontosabb változtatása, hogy az egyházakat a
jövőben nem elismerik, hanem bírósági eljárás keretében
nyilvántartásba veszik.
A javaslat ezt figyelembe véve egyebek mellett kiterjesztené a
személyi jövedelemadó- (szja) mentesség körét a bevett egyházakon
túl a bejegyzett egyházak és a nyilvántartásba vett egyházak
szolgáltatásaira is.
Az indítvány rögzíti, hogy a vallási egyesület, a
nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház első alkalommal a
2020. évi rendelkező nyilatkozatok alapján lesz jogosult az
egyszázalékos szja-felajánlásokra.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi
kapcsolatokért felelős államtitkár a kabinet támogatásáról
biztosította a javaslat fideszes és kereszténydemokrata
előterjesztőit.
A Fidesz padsoraiból elsőként Vigh Ferenc érvelt az indítvány
mellett, hangsúlyozva, hogy a változtatások egyszerre lehetnek
hasznosak valamennyi állampolgárnak, vallási közösségnek és az
államnak is. A kormánypárti politikus reményét fejezte ki, hogy a
javaslatot az ellenzéki padsorokból is megszavazzák majd.
A Jobbik álláspontját Potocskáné Kőrösi Anita ismertette, aki
szerint zömében fogalompontosításokról szól a változtatás. Az
ellenzéki politikusok azt kérdezte, hogy a vallási egyesületek a
jövőben civil szervezetként, vagy az egyházakhoz hasonlóan technikai
szám segítségével igényelhetik-e az szja egy százalékát.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka válaszában elmondta, a civil
szervezetek szabadon dönthetnek, miként kérik az
szja-felajánlásokat. Fontosnak nevezte, hogy a kormány 2010 után
szövetséget kötött az egyházakkal a magyar társadalom felemeléséért,
a zsidó-keresztény gyökerek megőrzéséért.
A kereszténydemokrata politikus tájékoztatása alapján az
egyházak közfeladat-ellátása jelentősen megnövekedett kilenc év
alatt, az egyházi fenntartás és közfeladat-ellátás ugyanis az
oktatásban kétszeresére, a szociális területen négyszeresére, a
gyermekvédelemben több mint négyszeresére, a nevelőszülő hálózatban
pedig több mint nyolcszorosára nőtt.
Varga László, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, a
változtatások tartalmaznak támogatható elemeket, ugyanakkor szerinte
a diszkrimináció tilalma szempontjából kérdéseket vet fel, hogy az
állam csak a bevett egyházak karitatív tevékenységeit támogatná
automatikusan, és csak ezeknek az egyházaknak biztosít lehetőséget
hittanórák tartására az iskolákban.
Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka problémásnak nevezte, hogy a
kormányoldal különbséget tesz egyház és egyház között. Példaként
említette, hogy a kabinet jogerős bírósági döntéseket sem hajt végre
az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
kárára.
Vejkey Imre zárszavában köszönetet mondott a támogató
hozzászólásokért.
Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta a törvényjavaslat
általános vitáját.
Az Országgyűlés további négy törvényjavaslat tárgyalásával
folytatja keddi ülésnapját, amelyen napirendre kerülnek még a
sportot, a mezőgazdaságot, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
magyar egyesületét és a pénzügyi területet érintő módosítások.