OGY - Krónika 3. rész (határozathozatalok)

    Nemzetközi egyezmények kihirdetése

    Az Országgyűlés öt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről döntött.

    Ezek egyike értelmében az Európai Unió és Üzbegisztán között 1996-ban kötött partnerségi és együttműködési megállapodás hatálya a jövőben a textiltermékekre is kiterjed.

    A magyar-belarusz gazdasági kapcsolatok előmozdítását és a beruházási környezet biztonságosabbá tételét szolgálja a két ország kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás, amelyet szintén most hirdettek ki.

    Horvátországra is kiterjed a személyek szabad mozgásának elvét megfogalmazó, az unió és tagállamai, valamint Svájc között kötött megállapodás - határoztak a képviselők. A megállapodás kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv már 2017 januárjában hatályba lépett, ahhoz ugyanis csupán uniós ratifikációra és Svájc megerősítésére volt szükség.

    A kormány keleti nyitás politikájával összhangban biztosítja Magyarország és Oroszország között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismerését az erről szóló, tavaly aláírt egyezmény. A kölcsönösen elismert dokumentumok között szerepelnek az érettségi bizonyítványok és a felsőoktatási oklevelek is. A most kihirdetett egyezmény olyan végzettségekről is rendelkezik, amelyek már nem szerezhetők meg, de az adott ország munkaerőpiacán vagy tudományos életében fontos szerepet töltenek be. Ilyen például az egyetemi végzettség - amelyet a mesterfokozat váltott fel - vagy a tudományok kandidátusa fokozat.

    A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság biztosítása, valamint a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos új lehetőségek biztosítása áll a középpontjában az EU, az Európai Atomenergia-közösség, valamint az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodásnak. Örményország 2004-ben az Európai Szomszédságpolitika, majd 2009-ben a Keleti Partnerség partnerországa lett.

    Agrártámogatásokat érintő törvénymódosítást fogadott el a Ház

    A Magyar Államkincstár agrártámogatásokkal kapcsolatos feladatainak zavartalan működésének biztosítását szolgálja a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítása, amelyet 139 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

    A változtatás érinti az ügyfélnyilvántartás tartalmát, a határidőket, a tanúvallomás, a helyszíni ellenőrzés, a fellebbezések, a kamatfizetési kötelezettség szabályait.

    Ahogy az előterjesztés parlamenti vitájából kiderült, egyszerűsödnek a többi között a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer használatát segítő rendelkezések.

    Módosult a kulturális örökség védelméről szóló törvény

    A Várkapitányság Nonprofit Zrt. koordinálhatja a beruházásokat megelőző régészeti feltárásokat a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása értelmében, amelyet 114 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadott el az Országgyűlés.

    A módosítással csökkenhet az infrastruktúra és az energiaellátás szempontjából kiemelt jelentőségű nagyberuházások kivitelezési ideje, illetve szabályozzák a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások folyamatát és koordinációját is.

    A teljes régészeti koordináció visszakerül az örökségvédelmi szervhez, s az előzetes régészeti dokumentációban megfogalmazott régészeti feladatellátás teljes menedzsmentjéért egyetlen állami szerv lesz a felelős. A beruházóknak a jövőben kizárólag a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-vel kell szerződést kötniük, a cég pedig önállóan gondoskodik a többi érintett bevonásáról. A zrt. az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése mellett koordinálja a régészeti feltárást is.

    Változott a felsőoktatási törvény

    A felsőoktatási törvény 115 igen, 50 nem, 4 tartózkodó szavazattal elfogadott módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy az állami felsőoktatási intézmény fenntartói jogát nem állami fenntartó, de az állam által - az Országgyűlés hozzájárulásával létrehozott - alapítvány részére ruházzák át.

    A fenntartóváltás megváltoztatja az átruházott fenntartói joggal érintett felsőoktatási intézmény és az intézményben foglalkoztatottak jogállását is. Tekintve, hogy a kormány által alapított alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény kiemelt célja az oktatási tehetséggondozás, megteremtik annak lehetőségét, hogy az intézmény által nyújtott támogatás, a képzés költségeit fedező ösztöndíj a felsőoktatási felvételi eljárás során is meghirdethető legyen.

    A módosítás kitér a 2019. július 1-jén magán felsőoktatási intézményként tovább működő Budapesti Corvinus Egyetemmel összefüggésben a már folyamatban lévő felvételi eljárások meghirdetésnek megfelelő lezárására, a képzések kifutó rendszerű befejezésére. A kormánnyal kötött külön megállapodás hiányában az egyetem önköltséges képzés folytatására jogosult a 2019/2020. tanév tavaszi félévétől kezdődően.

    Emellett a változtatás az állami szférában már ismert kancellári, illetve a magyar viszonyok között még nem alkalmazott elnöki pozíció bevezetését is lehetővé teszi a magán felsőoktatási intézményeknél. A magán felsőoktatási intézmények szabadon választhatnak az alapító okiratban, hogy bevezetik-e az elnöki pozíciót vagy, hogy foglalkoztatnak-e kancellárt a gazdasági vezető helyett. Amennyiben kancellárt bíznak meg, hatásköreit illetően az intézmény alapító okirata lesz az irányadó. Az elnök lehetséges hatásköreinél a változtatás elsődlegesen a nem akadémiai feladatokat jelöli meg, meghatározva az elnöki hatáskörök korlátait, s azokat a hatásköröket is, amelyeket kizárólagosan a rektor jogosult gyakorolni.