OGY - Krónika 4. rész (interpellációk)

    Párbeszéd: miért nem szüntetik meg a letelepedési kötvények rendszerét?

    Mellár Tamás (Párbeszéd) felszólalásában azt emelte ki, hogy a letelepedési kötvények rendszerét a választást megelőző évben szüneteltették, de - a kormányzati ígéretek ellenére - nem szüntették meg.

    Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kiadta egy internetes portálnak a négy év alatt kibocsátott papírokra vonatkozó adatokat és a szakértői számítások szerint a lakosságnak óriási károkat okozott a kötvényprogram - jelentette ki. A programon az adófizetők 17,5 milliárd forintot "buktak", miközben a kötvényeket árusító offshore cégek 156 milliárd forint nyereségre tettek szert - hangsúlyozta a politikus.

    Miért hagyta a kormány, hogy évekig működjön a veszteséges program, miért nem szüntetik meg azt, illetve átvilágítják-e a kötvényeket árusító cégeket - tette fel kérdéseit Mellár Tamás.

    Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy jelenleg nem lehet kötvényt jegyezni, mert egy nemzetgazdasági minisztériumi rendelet ezt nem teszi lehetővé. Hozzátette, hogy a képviselő egy olyan gazdasági portál számításaira hivatkozik, amelyik még soha nem írt jót a kormány intézkedéseiről. A számítás egy kétéves kötvényhozamot hasonlít egy ötéves kötvényhozamhoz, ezzel az almát hasonlítja a körtéhez - fogalmazott.

    Mellár Tamás a választ nem fogadta el, ezt az Országgyűlés tette meg 110 igennel, 30 nem és egy tartózkodás ellenében.

    Fidesz a bírói függetlenségről

    Vitány István (Fidesz) arról beszélt, hogy a "Soros-hálózat egyik legaktívabb lobbiszervezete", a Magyar Helsinki Bizottság, több száz bírósági dolgozó számára szervezett képzéseket. Az előadásokon a bírákat a bevándorlókkal szembeni pozitív diszkrimináció alkalmazására próbálták "érzékenyíteni" - tette hozzá.

    A "Soros-hálózat" nem csak jogsegéllyel, de a bírók befolyásolásával is segíti a migránsok bevándorlását, ez pedig szembe megy a magyarok akaratával, miközben veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot - jelentette ki. A képviselő azt kérdezte, mit tehet a kormány, hogy elejét vegye a hasonló kezdeményezéseknek.

    Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában előbb a bírói eskü szövegét idézte, majd hangsúlyozta, garantálni kell, hogy a bírók kizárólag csak szakmai meggyőződésük és lelkiismeretük alapján hozzanak döntéseket. A bírói függetlenséget minden oldalról biztosítani kell, a kormánynak és az Országgyűlésnek pedig az a feladata, hogy megteremtse az ehhez szükséges jogszabályi garanciákat - szögezte le.

    Az említett érzékenyítő tréningek viszont súlyos kockázatokat jelenthetnek a bírói függetlenségre - közölte az államtitkár.

    A képviselő a választ elfogadta.

    Jobbik: hány családot veszélyeztetet a kilakoltatás?

    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy frakciójuk tagjai tucatjával kapnak riasztásokat küszöbön álló kilakoltatásokról.

    A képviselő azt kérdezte, van-e kimutatás arról, hogy hány családot és mekkora ingatlanvagyont veszélyeztetetnek a kilakoltatások.

    Völner Pál az adósok érdekében hozott kormányzati intézkedések között a végtörlesztést, az árfolyamgátat, a devizahitelek forintosítását, a Nemzeti Eszközkezelőt és a meghosszabbított kilakoltatási moratóriumot említette.

    Az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, összességében ezer milliárd forinttal csökkentek a családok terhei.

    A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont megtette ezt 108 igennel, 34 nem ellenében.

    KDNP: hogyan támogatja a kormány a családokat?

    Harrach Péter (KDNP) azt mondta, hogy a kormány 2010 óta új családtámogatási rendszert vezetett be, amelynek legfőbb pillére a családi adókedvezmény volt. Eközben visszaállították a három éves gyest, a gyed emelése mellett bevezették a diplomás gyed-et is - emelte ki a politikus. A családokon sokat segített a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának bővítése, nagy lépés volt a csok bevezetése is - sorolta tovább a korábbi lépéseket.

    Azt kérdezte, hogy a Családok éve keretében eddig milyen eredmények születtek?

    Novák Katalin, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a családnak nyújtott támogatásokat ezer milliárd forintról kétezer milliárd forintra növelték. Hangsúlyozta, hogy visszaállították és emelték a családi adókedvezményt, bevezették a gyed extrát, munkahelyvédelmi akciót indítottak, adókedvezményt adtak az első házasoknak és arányaiban még soha nem volt még annyi bölcsődei férőhely, mint jelenleg.

    Az idei a Családok éve, ezért még több figyelem jut a családokra - mondta az államtitkár. Felhívta a figyelmet, hogy megemelték a kétgyermekesek családi adókedvezményét, könnyítettek a diákhitellel rendelkező édesanyák helyzetén, a harmadik gyermek születése után pedig gyerekenként egy-egy millióval csökkentik a nagycsaládosok jelzáloghiteleit - hangsúlyozta.

    A képviselő a választ elfogadta.

    Ezután a Ház áttért az azonnali kérdésekre.