OGY - Krónika 9. rész (toronyházak, napirend után)
Budapest, 2018. június 18., hétfő (MTI) - A toronyházak építésének szabályozásáról szóló javaslat általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés hétfői ülésnapja.
Tuzson: ne épülhessen 90 méternél magasabb toronyház
Az előterjesztő Miniszterelnökség nevében Tuzson Bence
államtitkár ismertette azt az indítványt, amely 65 méteres
magasságban húzta volna meg az építhető toronyházak
magasságkorlátját. A kormány képviselője felszólalásában ugyanakkor
jelezte, egyéni képviselői módosító javaslatban kezdeményezte, hogy
ezt a magasságot növeljék 90 méterre azokban az esetekben, ha ahhoz
a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul.
Tuzson Bence megjegyezte, a jogerős építési engedéllyel
rendelkező beruházásokra nem vonatkozik majd a mostani módosítás,
emellett a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében
lehetőség lenne eltérni a fenti szabályoktól.
A Fidesz nevében Manninger Jenő támogathatónak nevezte az
államtitkár által benyújtott módosítást. Elmondta, a magas épületek
építését mindig viták kísérik. Példaként említette, hogy a párizsiak
kezdetben ellenezték az Eiffel-tornyot, amely mára a város
szimbólumává vált.
Ellenzéki oldalról elsőként Hegedűs Lorántné (Jobbik) szólalt
fel, aki szerint a törvénymódosítást a Kopaszi-gáton épülő
magasházak teszik indokolttá, a kormány pedig a miniszterelnök
"kötélbarátjának", Garancsi Istvánnak kíván kedvezni azzal.
Kiemelte, a Jobbik elfogadhatatlannak tartja a toronyházak építését
Magyarország területén.
Csárdi Antal (LMP) felszólalásában úgy fogalmazott, a
törvénymódosítási folyamat hátterében egy "piaci alkudozás" állhat,
aminek eredményeként szerinte a kormány 90 méterig mégis engedi a
toronyházak építését, ugyanakkor az eredeti javaslatból kiveszi az
érintett vállalkozók kártalanításának lehetőségét.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, a kormányoldal addig
halogatta a toronyházak építésének szabályozását, hogy a Mol
felépítheti a Kopaszi-gátra tervezett székházát, amely szerinte
"fallikus szimbólumként" jelenítené meg a társaság hatalmát,
miközben szörnyű tájsebet ejtene a budapesti látképen.
Tuzson Bence zárszavában kijelentette, a törvényhozás egy
keretrendszert hoz létre, az építészi ízlés témakörébe tartozó
kérdéseket pedig az önkormányzatokra, illetve a szakmára bízza.
Napirend után
Napirend utáni felszólalásra kilenc képviselő jelentkezett.
Rétvári Bence (KDNP) Észak-Pest megyei felújításokról, Varga-Damm
Andrea (Jobbik) pedig a véradás fontosságáról beszélt, megemlítve,
hogy csökken a vér- és vérplazmaadók száma.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára erre válaszul azt
mondta, minden nap 1500 egységnyi vérre lenne szükség.
Z. Kárpát Dániel "Meddig még" felszólalássorozatát folytatva a
lakhatási nehézségekről, a lakás- és ingatlanépítések mögötti üzleti
körökről értekezett.
Rétvári Bence reagálásában azt mondta, 6000-ről több mint
megduplázódott tavaly a kiadott építési engedélyek száma, ez pedig
részben a csoknak, a béremeléseknek és az adócsökkentésnek is
köszönhető.
László Imre (DK) a sürgősségi betegállással kapcsolatban
elmondta: hiányzik a szükséges munkaerő a külföldre távozott orvosok
miatt, a mentőknél alig teljesült valami a béremelésből, a
hatékonyságot pedig tovább csökkentik a háziorvosi szolgálat
problémái.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, jelentősen emelték az
ápolók bérét, javították a körülményeket is a kórházak
felújításával, a sürgősségi osztályok fejlesztésére pedig 13
milliárdos pályázatot írtak ki.
Demeter Márta LMP-s képviselő Mit tesz a kormány Magyarország
biztonságáért? címmel kezdett felszólalássorozatot. Mint mondta, az
LMP-nek az ország biztonsága a legfontosabb, de ezt a kormányról nem
lehet elmondani, mert nem tesz meg mindent ennek érdekében, csak
"kommunikációs kormányzat van", és nem tartják be a nemzetközi
vállalásokat.
Rétvári Bence államtitkár szerint egyes kimutatások szerint
2016-ban Magyarország a 20. legbiztonságosabb volt a világban,
2017-ben pedig már a tizenötödik volt ezen a listán.
Brenner Koloman (Jobbik) felszólalásában az Óbudai Egyetem nehéz
helyzetéről szólt, segítséget kérve az intézménynek.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, a kormány az elmúlt években
csökkentette az egyetemek, így az Óbudai Egyetem tartozását is.
Megjegyezte továbbá, miközben az intézmény hallgatóinak száma kis
mértékben csökkent, addig az egyetem alkalmazottainak száma
emelkedett.
A szintén jobbikos Ander Balázs azt mondta, az oktatás romló
színvonala, a pedagógusok elöregedése rendkívül nehéz helyzetet
teremt majd Magyarországnak a következő időszakban.
Rétvári Bence reakciójában nem értett ezzel egyet. Kiemelte, a
kormány a legnagyobb tanárhiánnyal küzdő tankerületekben a
Klebelsberg-ösztöndíjjal ösztönzi munkavállalásra a tanárokat.
Lukács László (Jobbik) úgy fogalmazott, a Kelet-Magyarországon
élőknek elege van abból, hogy a Fidesz nem valósítja meg választási
ígéreteit, egyebek mellett nem javítja a cigányok és magyarok
közötti együttélés feltételeit.
Rétvári Bence kijelentette, a Jobbik részéről vastag bőrre utal
a cigány-magyar együttélés hiányosságairól beszélni, ugyanis
szerinte az ellenzéki párt 2010-ben éppen azzal került be a
parlamentbe, hogy cigányok és magyarok között ellentétet szított.
Ungár Péter (LMP) Szombathely csapadékelvezetési problémáira
kért megoldást.
Rétvári Bence válaszában közölte, az utóbbi időben több közúti
fejlesztés is történt a város környékén, és bízik abban, hogy az
önkormányzat a település csatornahálózatát is folyamatosan fejleszti.
Az elnöklő Hiller István lezárta az ülésnapot. A Ház szerdán,
egyebek mellett határozathozatalokkal folytatja munkáját.