Budapest, 2020. július 1., szerda (MTI) - Alaptalannak nevezte a koronavírus-járvány kezelése miatt Magyarországot ért jogállamisági bírálatokat az igazságügyi miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti éves meghallgatásán szerdán, Budapesten.
Varga Judit kiemelte: az ország eddig nem tapasztalt gyorsaságú,
hatékonyságú és méretű támadásoknak volt kitéve a járvány kezelésére
hozott intézkedések miatt.
A bírálókkal szemben az Igazságügyi Minisztérium (IM)
folyamatosan védte azt az álláspontot, hogy Magyarország sem tett
mást, mint minden más ország: védte állampolgárait,
nemzetgazdaságának érdekeit és csökkentette a járvány káros hatásait
- hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette: ugyanakkor ilyen gyorsan még nem sikerült
bebizonyítani, hogy valótlan volt mindaz, amit Magyarországról
állítottak.
"Egyértelmű, hogy semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért
aggódóknak Magyarországon a koronavírus-járvány ideje alatt" -
fogalmazott Varga Judit.
Megjegyezte, hogy számos más országgal szemben Magyarországon a
rendkívüli jogrendet is az alaptörvény szabályozza.
Éppen egy éve kerültek az európai uniós ügyek az IM-hez -
emlékeztetett a miniszter, aki hasznosnak nevezte az uniós és
igazságügyi portfólió "vegyítését", hiszen nincs olyan uniós
jogszabály, amely ne érintené valamilyen szinten a nemzeti
jogrendszereket.
Kijelentette: csak úgy lehet Európa erős, ha erős nemzetekre
épül; a koronavírus-járvány és annak kezelése is ezt bizonyította,
mivel minden ország a saját ösztönei szerint a saját népét,
nemzetét, nemzetgazdaságát védte, az Európa Bizottság (EB) és az
uniós intézmények "nem nagyon találták a helyüket" a járvány első
heteiben.
Az EB ezután a határozott, a saját nemzeti érdekeiket előtérbe
helyező államok cselekvésének koordinálásában találta meg a szerepét
- mondta.
Varga Judit fontos magyar politikai sikerként értékelte, hogy a
visegrádi országok (V4) "megkerülésé nélkül Európa nem volt képes
csúcsvezetőt választani", és Ursula von der Leyen személyében olyan
politikus került az EB élére, aki sokkal érzékenyebb a térség
problémái iránt.
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős
uniós biztosi portfólióját a Magyarország eddigi "legerősebb" ilyen
posztjaként értékelte, hangsúlyozva, hogy az nemcsak a térség, hanem
az egész európai projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Ezen
a ponton a miniszter az unió nyugat-balkáni bővítésének
fontosságáról is szólva megjegyezte: "Magyarország nagyobb és nem
több Európára vágyik".
Varga Judit méltatta a most zárult horvát EU-elnökséget, majd
szólt arról is, hogy a V4-es együttműködés a magyar uniós politika
sarokköve, a négy ország összehangolja uniós prioritásait.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése kapcsán hangsúlyozta,
hogy a jogállamisági kérdésekbe az őshonos nemzetiségek védelmének
is bele kell tartoznia.
Az Európai Unió (EU) többéves pénzügyi keretére térve arról
beszélt, hogy a járvány miatt gazdasági visszaesés várható
Európában, számtalan országnak azonnali, nagy összegű segélyre van
szüksége, ugyanakkor a meglévő keretből az EU aligha fogja tudni
kezelni ezeket a kihívásokat. Magyarország olyan igazságos,
méltányos költségvetést szeretne, amely elismeri minden országnak a
válság előtt, illetve a csatlakozása óta tett erőfeszítéseit -
mondta Varga Judit, majd azt is kijelentette, nem szabad elfelejteni
a kohézió alapelvét sem.
A miniszter beszámolója szerint az unióban folyamatosan
napirenden van a migráció kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar
álláspont változatlan: "a magyar emberek fogják eldönteni, hogy
kivel akarnak együtt élni".
Az unió belső piaci kihívásaira kitérve úgy vélekedett: a V4-ek
gazdasági sikerei kezdik felborítani a korábbi "bebetonozott európai
rendet", amely szerint a tőke nyugatról keletre, a munkaerő pedig
keletről nyugatra áramlik. Az európai zöld megállapodás kapcsán
fontosnak nevezte, hogy az atomenergiát is a tiszta energiák közé
sorolták. A digitalizációról megjegyezte, hogy Magyarország partner
az Ipar 4.0 célkitűzéseinek megvalósításában.
A beszámoló után a minisztert Balczó Zoltán (Jobbik), a
bizottság alelnöke a többi között az Európai Ügyészségről kérdezte.
Varga Judit közölte: ugyan nem kötelező a csatlakozás a
szervezethez, azonban mégis szankcionálják azokat, akik így döntenek.
A civiltörvényre vonatkozó kérdés kapcsán a tárcavezető azt
mondta, hogy a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása nyomós
közérdek, amely az uniós jogszabályok értelmében is lehetőséget ad
bizonyos szabadságjogok korlátozására.
Az Európai Unió Bírósága is jogszerűnek mondta ki ezt a célt,
azonban annak eszközeivel vannak problémái - magyarázta.
Csöbör Katalin (Fidesz) felvetésével egyetértve Varga Judit arra
számít, hogy a jövőben is folytatódni fognak a Magyarországot érő
brüsszeli támadások. Azok jellemzőjének nevezte, hogy "hamar
elfogynak a jogi érvek", mivel a támadások alapvetően
ideológiai-politikai indíttatásúak.
Gurmai Zita (MSZP) európai minimálbérre vonatkozó kérdésére a
miniszter azt felelte: az elmúlt tíz év Fidesz-kormányzása
jelentősen növelte a garantált minimálbért, azonban az egy komplex
rendszer része, amely összefügg a család- és gazdaságpolitikával,
amelyet "nem lehet kívülről irányítani".
A szocialista politikus másik kérdésére úgy reagált, hogy nem az
isztambuli egyezmény a kulcsa annak, hogy a családok és az elesettek
a lehető legnagyobb védelemben részesüljenek.
A jelentségre komplex intézkedésekkel - köztük a büntető
törvénykönyv szigorításával - válaszol a kormány- tette hozzá.