Sargentini-jelentés - A kormány megtámadja a szavazást az Európai Unió Bíróságán
Megjegyzés: a 2. bekezdés helyesen: A tárcavezető kifejtette, az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg / megtámadható legyen
Budapest, 2018. szeptember 17., hétfő (MTI) - A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség - jelentette be a kabinet döntését Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn.
A tárcavezető kifejtette, az unió alapszerződésének 263.
szakasza egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott
szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás
megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen
állapították meg az eredményt és nincs szükség az eljárás
folytatására.
Gulyás Gergely szólt továbbá arról is, hogy az Európai Parlament
korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján
pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül
hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a
szabályt.
Kiemelte, a magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása,
azonban az osztrák elnökség korábban közölte, az Európai Unió
Tanácsának jogi szolgálatához fordul a szavazás eljárásrendje miatt,
az itt születő véleménynek pedig akár döntő jelentősége lehet az ügy
tárgyalásának elkezdésében.
Nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament kampányában megjelennek
olyan politikai vélemények, amelyek "egyfajta boszorkányüldözés
keretében" a migrációról elfoglalt magyar álláspont miatt szeretnék
felelősségre vonni Magyarországot - fogalmazott Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta, a jogállamiságot nem lehet durva jogsértések útján
megvédeni, ami pedig most történik, az azt bizonyítja be, hogy a
hetedik cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel
szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.
A Miniszterelnökség vezetője elmondta, a kormány tartalmilag sem
tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy
a tanácsban négyötödös többség alakulna ki, az állam- és kormányfők
között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés.
Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is
zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy
ez egy nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben - jelentette
ki, hozzátéve, az eljárás végén Magyarországnak nem keletkezhet
joghátránya, de alkalmas lehet arra, hogy a bevándorlással
következetesen és elsőként szembeforduló országot megpróbáljanak
megbüntetni az európai uniós kampányban. Nyilvánvalóan ez volt a
kezdeményezők és az oldalukra állók célja - mondta.