Tárgyalást kezd az egyesülésről két vezető német bank
Berlin, 2019. március 17., vasárnap (MTI) - Hivatalos tárgyalást kezd az egyesülés lehetőségéről Németország első és negyedik legnagyobb hitelintézete, a Deutsche Bank és a Commerzbank - jelentették be vasárnap.
Christian Sewing, a Deutsche Bank igazgatótanácsának elnöke
közleményében kiemelte, hogy hónapok óta terjednek híresztelések az
összeolvadásról, ezért tisztázni kell a helyzetet. Mint írta, a
"stratégiai lehetőségek" vizsgálata keretében kezdődik tárgyalás a
Commerzbankkal, és "egyáltalán nem biztos, hogy eljutunk a
tranzakcióig".
Hozzátette: "a tapasztalatok azt mutatják, hogy számos gazdasági
és technikai ok szólhat egy ilyen lépés ellen". A Commerzbank
részéről ugyancsak hangsúlyozták, hogy a tárgyalás nem feltétlenül
vezet a két bank egyesüléséhez.
A fúzió lehetőségéről már 2016-ban is tárgyaltak, akkor arra
jutottak, hogy külön-külön kell folytatni a szerkezetátalakítást, és
a munka lezárása után lehet visszatérni az ügyre.
Az egyesüléssel egy hozzávetőleg 2000 milliárd euró (640 ezer
milliárd forint) mérlegfőösszeggel, 38 millió magán-, és vállalati
ügyféllel és 133 ezer munkatárssal rendelkező bank jönne létre,
amely a legnagyobbak közé tartozna - a mérlegfőösszeg alapján a
francia BNP Paribas után a második számú lenne - az európai piacon.
A szövetségi pénzügyminisztérium visszafogottan kommentálta a
bejelentést, közölték, hogy tudomásul veszik a tárgyalások
megkezdését és mindkét féllel tartják a kapcsolatot. Azonban számos
német lap úgy tudja, hogy a tárca hónapok óta sürgeti az
egyeztetések elkezdését és igyekszik elérni, hogy a május 26-i
európai parlamenti választás előtt megállapodjanak a fúzióról.
A minisztérium államtitkára, Jörg Kukies, aki a New York-i
székhelyű Goldman Sachs nemzetközi befektetési bank németországi ás
ausztriai tevékenységét irányító társaság vezetéséből érkezett a
tárcához, az utóbbi egy évben több mint húsz alkalommal tárgyalt a
Deutsche Bank képviselőivel. A Commerzbanknál a 2008-ban elmélyült
nemzetközi pénzügyi válság révén szerzett mintegy 15 százalékos
állami tulajdonrészhez kapcsolódó jogosítványokat felhasználva
ösztönözte a folyamatot a minisztérium.
A kormány szerint azért szükséges az egyesülés, hogy megjelenjen
a piacon egy globális léptékű tevékenységre képes nemzeti nagybank,
amely megbízható finanszírozója lehetne a globális beágyazottságú
német gazdaság vállalkozásainak.