Tarlós: uniós kötöttség a dugódíj bevezetése
Budapest, 2019. április 18., csütörtök (MTI) - A budapesti behajtási díjról, amit még a Demszky Gábor-féle városvezetés önként vállalt be a 4-es metró megépítésért, egy tíz évvel ezelőtti európai bizottsági határozat és egy érvényes szerződés rendelkezik, azt nem a főváros akarja mindenáron bevezetni - mondta a főpolgármester csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Tarlós István a napokban a kérdésben megjelent hírekre reagálva
emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt eldőlt kötelezettségről van szó.
Nem a kormány és a városvezetés "valós vagy virtuális vitája" a
lényeg, ennek nincs relevanciája. Van egy kötöttség, amiben az unió
Budapesttel "tulajdonképpen türelmes", és nem az a vita tárgya, hogy
akar-e valaki dugódíjat vagy nem. Ez egy elvi lehetőség, és erre
utal a véleményezésre közzétett mobilitási terv is - tette hozzá.
Közölte, az ügyben még nem született döntés, a behajtási díjjal
foglalkozik majd a fővárosi közfejlesztési tanács, és az Európai
Unióval is folytattak már egyeztetéseket. Hozzáfűzte: nem mondhatja
azt kategorikusan, hogy nem lesz dugódíj, mert Demszky Gábor
"jogutódja", s ha kijelentené ezt, akkor az Európai Unió milliárdos
bírságot szabhatna ki.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kérdésről nem lehet
népszavazással dönteni, mint ahogy azt Karácsony Gergely, a
baloldali pártok főpolgármester-jelöltje felvetette. A referendum
semmi relevanciával nem bír az unió határozatára és a jogérvényes
szerződésre. "Ez vagy egy egészen alapvető tudatlanság vagy
szándékos félrevezetés" - fogalmazott Tarlós István.
A főpolgármester reagált arra is, hogy Karácsony Gergely
szombati kampányindító rendezvényén arról beszélt: soha nem volt
ennyi patkány a városban, mint most. Tarlós István emlékeztetett
arra, hogy a patkányfertőzöttség miatt 2018 decemberében a Fővárosi
Közgyűlés 647 millió többletforrást biztosított fokozott
patkányirtás elvégzésére. Ennek eredményeképpen az akkori időszakban
a patkányok észleléséről szóló 1400 körüli lakossági bejelentések
száma a negyedére, 350-re csökkent - fűzte hozzá.
Tarlós István megjegyezte is, hogy a patkányirtásról a Fővárosi
Közgyűlés kétszer is hozott határozatot. A testület 2017 májusában
1,3 milliárd forintot biztosított a feladatra. Ezt a határozatot
mindenki megszavazta, kivéve Karácsony Gergelyt, aki nem vett részt
az ülésen. A már említett többletforrásról Karácsony Gergely nem is
tudhatott, mivel az akkori közgyűlési döntéskor sem volt jelen -
mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a szocialista képviselők
nem szavazták meg a többletforrás biztosítását.
Közölte, a Főkert vezérigazgatójától kért egy statisztikát, hogy
hasonlítsák össze: "mit művel Zuglóban a fanyüvő főpolgármester és a
környezetvédelem királya, Zugló polgármestere". Az adatok szerint -
leszámítva a Városligetben, a Főkert által ültetett 73 fát - a
főpolgármesterként több fát ültetett Zuglóban, mint három év alatt a
kerületi polgármester - jelezte, hozzátéve azt is, hogy a jelentés
szerint a XIV. kerületben egyetlen zöldfelületi beruházás van, de az
is csúszásban van, és problémákkal terhelt.
Tarlós István a dugódíj bevezetésére vonatkozó kérdésekre
válaszolva azt mondta: amíg nem ismerik az Európai Unió
álláspontját, hogy ragaszkodnak-e komoly pénzelvonásokhoz, ha nem
vezetik be a behajtási díjat, addig az ügyben nem tudnak eljutni a
döntéshozatalig.
A főpolgármestert kérdezték arról is, hogy ellenzéki
képviselőnők közösen kezdeményezik a kilakoltatási moratórium
meghosszabbítását. Tarlós István elmondta, nem zárkózik el attól,
hogy a nehéz helyzetbe jutott embereken segítsenek szociális
támogatásokkal. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy ezekért a nehéz
helyzetekért az önkormányzatot "nulla felelősség terheli", továbbá
erre a fakultatív feladatra források szükségesek.
Kitért arra is, hogy a fővárosnak vannak egyéb szociális
kötelezettségei, amelyek szintén forráshiányosak. A főpolgármester
példaként említette, hogy a hajléktalanokra szeretne több pénzt.