Trócsányi: sok kérdést kell még megvitatni a közigazgatási bíráskodás témakörében
Budapest, 2018. június 18., hétfő (MTI) - Sok kérdést kell még megvitatni, lépésről lépésre, a szakmai szervezetek bevonásával, a bírói függetlenséget mindenkor tiszteletben tartva kell haladni - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztéséről szólva egy szakmai konferencián Budapesten hétfőn.
Trócsányi László elmondta: a kormányfő azt a feladatot szabta a
számára, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság megteremtése révén tegyen
jogalkotási javaslatot a közigazgatási bíráskodás szervezeti
függetlenségének megteremtésére.
Az alaptörvény most zajló hetedik módosításából kitűnik, hogy a
Közigazgatási Felsőbíróság a Kúriával azonos jogállású, a
közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum lesz, a
közigazgatási bírósági igazgatás pedig elkülönül a jelenlegitől.
Trócsányi László elmondta, hogy munkabizottságot hozott létre a
szakmai kérdések tisztázásra, melynek tagjai túlnyomórészt bírák - a
Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a Magyar
Közigazgatási Bírók Egyesületének elnöke -, továbbá a magyar
jogtudomány elismert képviselői, köztük a közigazgatási jog és az
alkotmányjog professzorai, a jogi karok vezetői. A bizottság június
15-én pénteken tartotta alakuló ülését.
A miniszter elmondta: a kétszintű közigazgatási bírósági
szervezetrendszert támogatja: a Közigazgatási Felsőbíróság alatt
működnének a közigazgatási bíróságok, munkaügyi szakágban
célszerűnek tűnik, ha az alsóbb fokú bíróságok helyben, törvényszéki
szinten maradnának. A munkabizottság vizsgálni fogja ezeket a
kérdéseket, csakúgy mint az egyes ügycsoportok bírósági szintek
közti elosztását és a joggyakorlat egységét. Az önálló közigazgatási
bíráskodás szervezetrendszerének megteremtése együtt jár a munkaügyi
bíráskodás leválasztásával, ehhez meg kell találni a munkaügyi
bíráskodás méltó helyét.
Ma még nincs eldöntve ki írja ki, és ki értékeli a közigazgatási
bírói, és bírósági vezetői pályázatokat, ki nevezi ki a
közigazgatási bírókat és a bírósági vezetőket, milyenek lesznek a
külön közigazgatási bírói jogálláshoz szükséges szakmai
követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, átjárhatósági
feltételek, illetményrendszer - mondta Trócsányi László.
Cél a közigazgatási bírói karrier vonzóvá tétele is - fűzte
hozzá.
Az önálló közigazgatási bírósági szervezetrendszer
felállításával meg kell teremteni annak elkülönült igazgatását is,
ezzel egyfajta versengő modell fog kialakulni a bíróságok
igazgatásában. Ehhez elengedhetetlen a rendes bíróságok
igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és az
Országos Bírói Tanáccsal történő együttműködés. El kell eldönteni,
hogy kapjon-e szerepet a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában
az igazságügyi miniszter. Erről csak a bírói függetlenség szem előtt
tartásával lehet gondolkodni. Az igazságügyi miniszter elsődlegesen
kvázi gondnoki feladatokat lát el, költségvetési, épületgazdálkodási
és egyéb kérdésekkel foglalkozik - mondta a miniszter.
Trócsányi László leszögezte: a bírói függetlenség a demokrácia
állócsillaga, kiemelt fontosságú alkotmányos érték, melyhez
mindenkor ragaszkodott és a jövőben is ragaszkodni fog.
"Semmilyen szervezeti és igazgatási kérdés nem érintheti
hátrányosan a bírák ítélkezési tevékenységét, sőt a célunk az, hogy
ezek a reformok, az ítélkezés szakmai színvonalának emelkedését
támogassák, és a közigazgatási bíráskodás presztízsét emeljék" -
hangsúlyozta.
"Örülhetünk annak, hogy a magyar közjogi gondolkodás, a jogi
garanciák iránti társadalmi igény újra megérett arra, a politikai
környezet pedig jelen pillanatban alkalmas is arra, hogy a
közigazgatás tevékenysége felett ellenőrzést gyakorló, a bírói
függetlenség garanciáit biztosító szervezetrendszerben működő önálló
közigazgatási bíróságról közösen gondolkodhassunk, és a közös
gondolkodást tettek is kövessék, hiszen a Miniszterelnök Úrtól azt a
feladatot kaptam, hogy a jövő tavaszi ülésszakra legkésőbb
készüljünk el a javaslattal" - fogalmazott a miniszter.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában arra emlékeztetett, hogy
már másfél évszázaddal ezelőtt, a dualizmus idején az akkori
államhatalom a közigazgatási bíráskodás kereteinek kialakítása során
nagy fontosságot tulajdonított a pártpolitikai befolyástól mentes,
független bíráskodásnak azért, hogy részlehajlástól mentes védelmet
kaphassanak a polgárok a hatalom esetleges jogsértéseivel szemben.
A közigazgatási bíráskodás most zajló átalakítása kapcsán a
főbíró azt emelte ki: nem nulláról indul a folyamat, a
rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban létrejöttek védendő
értékek, melyek figyelmen kívül hagyása veszteség lenne a jogállam
számára.
A Kúria elnöke figyelmeztetett többek között az arányok
fontosságára. Mint mondta, egészen más például, ha egy létező
szervezet fogad be új tagokat, akiket képes a maga szervezeti
kultúrájára megtanítani, mint ha egy teljesen új szervezet jön
létre, melyet nagyrészt a bírói karon kívül szocializálódott
szakemberekkel töltenek fel.
Handó Tünde, az OBH elnöke előadásában kiemelte: a jogállamiság
alapja, hogy az állami szervek döntéseit a bíróságok
felülvizsgálhatják. Az önálló közigazgatási bírósági szervezet
létrehozása egy történelmi adósság törlesztése és hatalmas
lehetőség. Számos tisztázandó kérdés van, de közigazgatási perek és
közigazgatási bírák a jövőben is lesznek.
Az OBH elnöke arra figyelmeztetett: a közigazgatási bíróságok
sorsa az egész bírósági rendszerre kihat.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában a
közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás sokrétű
kapcsolatának szakmai kérdéseit elemezte.
A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene című konferenciát a
Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete rendezte a Kúria
épületében.