WWF: hozzá kell látni a folyók helyreállításához
Budapest, 2019. május 8., szerda (MTI) - Elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, amit ki kell egészítenie a szabályozott folyók helyreállításának is - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.
Az elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte
ismert kutatóintézetektől és szervezetektől - többek között a
WWF-től is -, akik munkájuk során 12 millió kilométernyi vízfolyást
vizsgáltak meg.
A májusban, a Nature magazinban publikált tudományos elemzés
szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada
szabályozatlan, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak,
vízerőművek vagy víztározók akadályozzák.
Az elemzés többek között megállapítja, hogy a Föld 1000
kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető
szabályozatlannak, ennyi jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy
egyetlen gát sem akadályozza útját.
Annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved, a
gátak és víztározók az első számú okai. A gátak nemcsak a vándorló
halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a
vízjárást is alapvetően befolyásolják.
Jelenleg közel 60 ezer nagy gát található a világ folyóin, és
további 3700 gát építését tervezik. Gyakori probléma, hogy a
vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik,
nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.
A szabad folyású folyók nemcsak a természeti környezet
állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára
nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Az egészséges vízfolyásoknak sok
országban döntő szerepük van a népesség élelmiszer-ellátásában,
máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén
nyújtanak segítséget, valamint a folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek
megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük.
A még szabályozatlan folyók megőrzése és a gátépítések féken
tartása a Föld egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű -
hangsúlyozza közleményében a WWF.
Európában a jelentés szerint nincs 1000 kilométernél hosszabb
szabályozatlan vízfolyás.
Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat
találni, melyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem
tekinthetők szabályozatlannak. A 19-20. században ugyanis a
folyószabályozások miatt nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak
a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi
töltéseken kívülre.
Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a
Tisza mentén, vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a
Dráva mellett. A WWF szerint ezt a felelősséget vállalni kell, a
lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók
helyreállításához, és a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket
fokozatosan el kell hagyni.