Bírálják a magyarországi helyzetet az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának véleményében - FRISSÍTETT (új: képviselők)
Brüsszel, 2018. április 25., szerda (MTI) - Komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi korrupciós helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT), amely nagy többséggel szavazta meg szerdán a témával kapcsolatos véleményét. A dokumentumot Deutsch Tamás fideszes képviselő "politikai pamfletnek" nevezte.
Az elfogadott szövegben kiemelték: "a korrupció jelenlegi
szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és
átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a
finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források
magyarországi felhasználására", ez pedig sértheti az EU
alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti
jogállamisági eljárás megindítása.
Mint írták, 2008 óta Magyarország 19 pontot veszített a
korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény az
egész EU-ban, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41
vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az ország vonatkozásában,
amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált tagállam.
Aláhúzták: 2016-ban Magyarországgal szemben kellett alkalmazni a
legmagasabb összegű pénzügyi korrekciót, összesen 211 millió euró
értékben.
Bírálták a magyarországi közbeszerzési gyakorlatok
hiányosságait, "aggodalommal jegyezve meg", hogy továbbra is igen
magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek
keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és
Magyarország ezzel a második legrosszabb helyen áll az EU-ban. A
CONT tájékoztatást kér az egyedüli pályázókként közbeszerzést nyerő
vállalatokról, továbbá vizsgálatot annak felderítésére, hogy a
pályázatokat direkt úgy írják-e ki, hogy azokon bizonyos cégek
nyerjenek.
A 13:2 arányban jóváhagyott dokumentumban a képviselők
sajnálatukat fejezték ki, hogy "a kormányzati hatékonyság
Magyarországon 1996 óta csökkent, s az ország az egyik legkevésbé
hatékony kormányzatú tagállam az EU-ban", illetve megjegyezték, hogy
"az alacsony színvonalú kormányzás akadályozza a gazdasági fejlődést
és csökkenti az állami beruházások hatását".
Ennek kapcsán rámutattak: a magyar bruttó hazai termék (GDP)
2004 és 2016 között 16,1 százalékkal nőtt, ami alig haladja meg az
uniós átlagot, jóval alacsonyabb, mint a többi visegrádi ország
növekedési rátája.
Végezetül felkérték az Európai Bizottságot, hogy az eddig
kimaradó tagországokat ösztönözze csatlakozásra az európai ügyészi
hivatalhoz, valamint kiemelték, hogy az "élénk civil társadalom
létfontosságú szerepet játszik az átláthatóság és az
elszámoltathatóság előmozdításában".
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a jóváhagyott dokumentumot
egyoldalú és elfogult "politikai pamfletnek" nevezte, amely
"figyelmen kívül hagyja a tényeket, és számos csúsztatást és hibás
adatot tartalmaz".
"A szavazással az eredeti előterjesztés további politikai
vádakkal, és újabb, a politikai blöff kategóriájába tartozó
kijelentésekkel, valamint elfogult és téves állításokkal egészült
ki" - fogalmazott Deutsch Tamás, aki szerint a hetes cikk szerinti
eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy
rávegyék a magyar kormányt a migrációval kapcsolatos álláspontjának
megváltoztatására.
"A kormány azonban továbbra is határozottan kiáll a magyar
érdekek következetes képviselete mellett (...), s megvédi az
országot az illegális migrációtól" - szögezte le.
Közleményében Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció
képviselője figyelmeztetett: az európai ügyészséghez csatlakozni nem
hajlandó államok esetében a jövőben akár fel is függeszthetik az
uniós források kifizetését, aminek súlyos következményei lennének
Magyarországra nézve.
"A kormány jelenlegi ostoba és kártékony politikájának - amelyet
láthatólag már a saját európai pártcsaládja sem támogat -, sajnos,
ismét az egész ország, a magyar emberek látják kárát" - közölte.
A szakbizottságban még március végén vitáztak a kérdésről, amely
azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és
igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi
különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a
véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés
ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely
ennek alapján kezdeményezheti az "atomfegyverként" is emlegetett,
hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a
jogállamisági elvek megsértése miatt.
A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és
oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is
megküldi a véleményét.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely -
az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső
soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével
is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú
támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.