BM: januártól széles körűvé válik az elektronikus ügyintézés
Budapest, 2017. december 19., kedd (MTI) - Jövő év januárjától szélesebb körűvé válik az elektronikus ügyintézés lehetősége. A Belügyminisztérium (BM) az MTI megkeresésére közölte: az e-ügyintézés lehetőséget egyebek mellett az államigazgatási szervezeteknek, önkormányzatoknak, bíróságoknak, közüzemi szolgáltatóknak kell biztosítaniuk.
Az érintett intézményeknél az ügyek többségét elektronikusan is
el lehet majd intézni, de továbbra is a "személyes körben" marad
például a házasságkötés vagy a gépjárművek műszaki vizsgáztatása -
jelezte a BM.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keddi
közleménye szerint a hazai e-ügyintézés új kiindulópontjának szánt
személyre szabható ügyintézési felületet használhatnak január 2-ától
az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek. Az ügyintézési
felületre elsőként csak ügyfélkapus azonosítással, a jövőben azonban
többféle azonosítási mód - eSzemélyi, telefonos azonosítási kód -
közül választva lehet majd belépni - írták.
Az új felület - amely január 2-ától pilot jelleggel lesz
elérhető - nem pusztán ügyintézési platform lesz, hanem az
e-közigazgatási portálokat és szolgáltatásokat összefogó komplex
keretrendszer, amelyre az e-ügyintézési szolgáltatók tudják
kihelyezni saját szolgáltatásaikat - tudatta a NISZ.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) korábbi sajtótájékoztatóján
beszéltek arról, hogy uniós fejlesztésnek köszönhetően az AH is
csatlakozni tud a januárban induló elektronikus közigazgatási
térhez, így más - az AH illetékességébe tartozó - eljárásokban is
biztosítani tudják az e-ügyintézés lehetőségét.
A BM az MTI megkeresésére közölte: az elektronikus ügyintézési
szolgáltatások nyújtására kötelezettek körét egy 2015. évi törvény
határozta meg. Ezek között szerepelnek az államigazgatási szervek, a
helyi önkormányzatok, a törvény vagy kormányrendelet által
közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb
jogalanyok, az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, valamint az
alapvető jogok biztosa, az ügyészség, a közjegyzők és a bírósági
végrehajtók. Ide tartoznak a hegyközségek kivételével a
köztestületek, a közüzemi szolgáltatók, a törvényben vagy
kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot
ellátók vagy közszolgáltatást nyújtók, valamint a meghatározott
ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállalók,
az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítók
és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentők.
Az érintett intézmények és hivatalok januártól kötelesek
biztosítani az elektronikus ügyintézést azokban az eljárásokban,
ahol - mint írták - ez "értelmezhető és az ágazati jogszabályok nem
zárják ki". Eszerint minden olyan ügyet lehet majd elektronikusan
intézni, amelynél jogszabály nem írja elő a személyes megjelenést.
Példaként említették, hogy a kormányhivataloknál intézhető ügyek
jelentős többsége elektronikus úton is kezdeményezhető, ugyanakkor
kizárt például a házasságkötés, valamint a gépjárművek műszaki
vizsgáztatása.
A BM válaszában azt írta: bizonyos szervezeti kör számára
kötelező a teljes körű elektronikus ügyintézés, például a cégek
ügyeinél. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a közigazgatási ügyek
elektronizálása "evolúciós folyamat", amely során a többféle
ügyintézési metódus - személyes, telefonos, papíralapú és
elektronikus - még párhuzamosan működik. Ahhoz, hogy az
elektronizálást minél szélesebb körre ki lehessen terjeszteni,
"növelni kell a társadalom digitális kompetenciáit, valamint az
IT-eszközökkel való ellátottságot" - tették hozzá.
A törvény 2018. januártól jogot biztosít az állampolgárok
számára az elektronikus út választására, vagyis azok az ügyfelek,
akik "a digitális térben jogképessé váltak", az ügyeiket online
felületen kezdeményezhetik - például az ePapír szolgáltatás
igénybevételével -, amelyre rendelkezésüktől függően elektronikus
úton kapnak választ. Az állampolgárok az elektronikus ügyintézést
biztosító szervnél egységes, személyre szabott ügyintézési felületen
intézhetik ügyeiket.
A BM az MTI kérdésére azt is közölte: minden szolgáltatást
előzetes teszteltek, illetve jelenleg is tesztelnek, de az indulás
után is folyamatosan várják a felhasználók észrevételeit - fűzték
hozzá.
Az Országgyűlés decemberben fogadta el az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletet
hozhasson az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül
teljesíteni nem tudó szervekről. Erre azért volt szükség, mert egyes
állami szervek önhibájukon kívül még nem tudják az e-ügyintézésnek
azt a szintjét biztosítani, hogy az állampolgárok biztonságosan
intézhessék ügyeiket. A módosítás értelmében a kormány rendeletet
hozhat az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül
teljesíteni nem tudó szervekről. A rendeletben meg kell határozni az
önhibán kívüli akadályozottság időtartamát is.