Kamatdöntés - MNB: az inflációs cél eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása kell

    Hangsúlyozzák: a tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.

    A monetáris tanács kedden nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig - amelyet a szeptemberi ülésen csökkentettek 10 bázisponttal - mínusz 0,15 százalék maradt.

    A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.

    Az MNB a kamatdöntő ülését követően a honlapján tette közzé a legfrissebb inflációs jelentés fő számait. Ennek alapján az MNB elemzői az idén 2,3 százalékos, jövőre 2,5 százalékos inflációt várnak, 2019-ben 2,9 százalékos inflációval számolnak. A jegybank szerint 2017-ben és jövőre is 3,9 százalékkal, míg 2019-ben 3,2 százalékkal bővül a GDP.

    A legfrissebb inflációs jelentés fő számai alapján az idei inflációs várakozását 0,1 százalékponttal csökkentette a jegybank, míg a gazdasági növekedésre vonatkozó számait ez évre és a jövő évre is megemelte. A jegybank szakértői a szeptemberi inflációs előrejelzésben 2017-re 2,4 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2019-ben 2,9 százalékos inflációt prognosztizáltak.

    Az MNB a szeptemberi jelentésben azzal számolt, hogy a GDP az idén 3,6 százalékkal, jövőre 3,7 százalékkal, 2019-ben pedig 3,2 százalékkal nő.

    A monetáris tanács a kamatdöntés utáni közleményében kitért arra: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében kedvező volt. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokkal kapcsolatos hírek, a kedvező globális növekedési előrejelzések és az európai politikai események befolyásolták. A Fed decemberben az alapkamat további emelése mellett döntött, ugyanakkor a piaci szereplők által árazott kamatpálya nem változott érdemben. Az Európai Központi Bank részéről előretekintve tartósan laza monetáris kondíciók várhatók.

    Kitértek arra: a hazai pénz- és tőkepiaci hozamok is historikus mélypontjukra csökkentek. A rövid lejáratú papírok hozamai nulla vagy az alatti szinten vannak. A rövid hozamokra jelentős hatást gyakorolt a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás, az egynapos jegybanki betét kamatának csökkentése, valamint a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapállomány emelkedése és átlagos futamidejének megnövekedése.

    Jelezték: a hosszú futamidejű papírok hozamai az elmúlt három hónapban jelentősen mérséklődtek, ami leginkább az MNB iránymutatásának és a jegybanki kamatcsere-eszközök, illetve a jelzáloglevél-vásárlási program novemberi meghirdetésének az eredménye. A magyar állampapírok hozamgörbéje régiós összevetésben is érdemben lefelé mozdult, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban továbbra is meredek.

    A tanács célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. Ennek érdekében novemberben a monetáris tanács két nemkonvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.

    Az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához. A döntés értelmében a tanács feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezet be, amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozta meg.

    Az MNB egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol. A tanács az intézkedéstől a jelzáloglevél-kibocsátás emelkedését és a piaci aktivitás élénkülését várja. Az értékpapír-vásárlási program keretösszege a piacon lévő mindenkori jelzáloglevél-állomány 50 százalékát teszi ki. Mindkét program segíti a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek arányának növekedését is, és hozzájárul a pénzügyi stabilitás javulásához.

    A banki konzultációkat követően a programok operatív részleteire vonatkozó döntését a MNB december 22-ig hozza meg, és erről közlemény formájában tájékoztatja a piaci szereplőket - olvasható a monetáris tanács közleményében.