Továbbra sem közeledtek az álláspontok a horvát-szlovén kormányfői találkozón a határvitát illetően
Zágráb, 2017. december 19., kedd (MTI) - Továbbra sem közeledtek az álláspontok a horvát-szlovén határvitát illetően a két ország miniszterelnökeinek keddi zágrábi találkozóján.
Miro Cerar szlovén kormányfő szerint a bíróság döntése végleges,
és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is,
Andrej Plenkovic horvát kormányfő ugyanakkor továbbra is elutasítja
a testület határozatát - derült ki a találkozót követő
nyilatkozatokból.
A két miniszterelnök másodszor találkozott azóta, hogy a
nemzetközi testület június 29-én Szlovénia javára döntött a
Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat illetően, amelyet az ítélet
szerint módosítani kell, hogy a szlovénok ne csak horvát területi
vizeken keresztül tudjanak kihajózni az Adriai-tengerre. Az első
találkozót Ljubljanában tartották még július közepén.
Plenkovic a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Horvátország jogi
keretet ajánlott Szlovéniának, amely alapján megállapodhat a két
ország a szárazföldi és a tengeri határokról. "Úgy vélem, magas
szintű egyetértés van abban, hogyan kellene kinézni a határoknak" -
mondta, hozzátéve, hogy továbbra is a maihoz hasonló párbeszéd
folytatását szorgalmazza. Plenkovic vegyes bizottság felállítását
javasolta, amely döntene a szárazföldi és a tengeri határokról,
valamint a hajózási rendről, amelyet végül mindkét parlament
ratifikálhatna.
Cerar úgy fogalmazott: megérti horvát kollégája álláspontját, de
nem ért egyet vele. Szlovénia tiszteletben tartja a döntőbíróság
határozatát, és bízik abban, hogy az mindkét ország számára kötelező
érvényű - szögezte le. A szlovén kormányfő szerint az egyetlen jogi
lehetőség az, hogy minkét ország kötelezően végrehajtsa a döntést.
Cerar - mint mondta-, azért jött Zágrábba, mert december 29-én
lejár a határidő, amelyet a bíróság határozott meg a döntés
végrehajtására. Plenkovic szerint azonban december 29. ugyanolyan
nap lesz Horvátország számára, mint a többi.
Mindkét államfő azt hangsúlyozta: baráti és jószomszédi
légkörben folytak a tárgyalások, és hogy a jövőben is kerülni kell
az incidenseket a határok eltérő értelmezése miatt.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi
döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan
kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban
olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra
utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül
Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi
döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte,
ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott
területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a
Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai
határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket.
Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a
döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.