Kamatdöntés - Elemzők: továbbra is marad a laza monetáris politika

    Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője kifejtette: a keddi döntés megerősítette azon várakozásukat, miszerint középtávon nagyon alacsony szinten stabilizálódó kamatokra és hozamokra kell számítani.

    Bár az inflációs kilátások és a jelenleg zajló - döntően belső kereslet által vezérelt - gazdasági fellendülés nem feltétlenül indokolja, hogy ennyire laza legyen a monetáris politika, a támogató külső környezet, a laza európai monetáris politika és a magyar fizetési mérleg többlete adhat még teret a jegybanknak. Az Erste elemzői ezért továbbra sem várják a hazai kamatkörnyezet normalizációját 2019-2020 fordulója előtt.

    Nyeste Orsolya úgy véli, a jegybank nyitva hagyta a teret a további nem konvencionális hozamleszorító lépések megtétele előtt azzal, hogy üdvözölte a hosszú hozamok mérséklődését, ugyanakkor megjegyezte, hogy a hozamgörbe meredekségét nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak tartják.

    Németh Dávid, a KH Bank vezető elemzője szerint a jegybank a következő hónapokban is folytathatja a laza monetáris politikát. Az infláció ugyanis csak a jövő év végére kerülhet közel a 3 százalékos jegybanki célhoz, és azt várhatóan csak 2019 elején töri át. A vezető elemző szerint a mostani magyar és nemzetközi kilátások alapján 2018 szeptemberéig nem lehet érdemi MNB-s intézkedésre számítani, azt követően jöhet szóba valamilyen lépés az esetleges szigorítás felé.

    Arról, hogy az MNB januártól két nemkonvencionális eszközzel - 5 és 10 éves kamatcsere-eszközzel (IRS) illetve jelzáloglevél-vásárlásokkal - igyekszik lejjebb szorítani a hosszú hozamokat, kifejti: a piac már reagált a jegybank tervére. Kedden a 10 éves magyar IRS 1,73 százalékon állt, szemben az egy héttel korábbi 1,83 százalékkal vagy november közepén feljegyzett 1,93 százalékkal. Németh Dávid szerint a 10 éves magyar IRS soha nem volt még ilyen alacsonyan, ráadásul az 1,73 százalékos szint a régióban a legalacsonyabbak közé tartozik, alulmúlja mind a cseh, mint a lengyel 10 éves IRS értékét.

    Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője szerint az MNB-nek továbbra is van mozgástere a monetáris lazítás útján. Bár az amerikai jegybank december közepén újabb kamatemelésről határozott, a hazai jegybank számára elsősorban az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája az irányadó. Az EKB eszközvásárlási programja 2018 januárjától havi 30 milliárd eurós keretösszeggel fut tovább, így továbbra is jelentős pluszlikviditást biztosít a piacon, ami növelte az MNB mozgásterét, hiszen nem kell attól tartani, hogy az ultralaza hazai monetáris politika miatt a forint túlzott mértékben gyengüljön - fejtette ki.

    Az euró-forint árfolyama továbbra is a hosszú távú kereskedési sávban (303-315) mozog, december elején megérintette ugyan a felső ellenállási szintet, de onnan lefordult - emlékeztetett az elemző. Az Equilornál továbbra sem számítanak arra, hogy a 315-ös szintet tartósan áttörné a jegyzés. A brókercég szakértői szerint a tartós forintgyengülés ellen szól Magyarország javuló hitelminősítői megítélése, az alacsony államháztartási hiány, a beáramló uniós források, illetve kedvező külkereskedelmi pozíciója is.

    A laza monetáris politikát a visszafogott inflációs folyamatok is lehetővé teszik, a jegybank prognózisa szerint ugyanis csak 2019 közepére érheti el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalékos szintet - írta az Equilor elemzője. Varga Zoltán szerint lehetett arra számítani, hogy némileg lefelé korrigálják az inflációs számokat, és mivel ez nem történt meg, kismértékű forinterősödés várható.