Elhunyt Szepesi Attila költő
Megjegyzés: anyagunk 1. bekezdésének 1. mondata helyesen: Súlyos betegség után életének 75. évében csütörtökön elhunyt Szepesi Attila Babérkoszorú-díjas...
Budapest, 2017. március 31., péntek (MTI) - Súlyos betegség után életének 74. évében csütörtökön elhunyt Szepesi Attila Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas költő, író, publicista- közölte az MTI-vel pénteken a család.
Szepesi Attila 1942-ben született Ungváron, tanári diplomáját
Szegeden szerezte 1968-ban, majd Szászbereken és Hernádon tanított.
1972-ben elvégezte a szegedi egyetem magyar szakát. Ettől az évtől
szerkesztette a Kortárs versrovatát, 1982 és 1989 között az Új
Tükör, 1992-től a Pesti Hírlap, 1994-ben és 1995-ben az Új
Magyarország, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt.
Hányatott élete és festői-zenei példák ösztönözték versírásra,
műveit 1968-ban az Első ének, 1969-ben a Költők egymás közt című
antológia mutatta be. Szilaj, pajzán, pajkos énekeivel a nép- és az
archaikus költészet forrásaiból táplálkozó változatos forma- és
rímvilágot alakított ki. Gyermekverseket is írt. Furulyás Palkó című
mesejátékát 1979-ben Győrött mutatták be.
Főbb művei közt tartják számon Az üveg árnyéka, a Harangtemető
és a Farsang bolondja című versesköteteket, A Mikulás lámpája című
mesekönyvét, a Kilenc bagoly című gyermekvers-gyűjteményét, valamint
A béka kertje című esszékötetét. Utolsó kötete "Varázsfüvek. Barbár
szonettek" címmel jelent meg 2016-ban a Nap Kiadó gondozásában.
Munkásságáért 2002-ben a Magyar Köztársaság
Babérkoszorúja-díjjal tüntették ki, kétszer kapott Weöres
Sándor-díjat (1974, 2000). 1980-ban József Attila-díjat, 1986-ban
Artisjus-díjat vehetett át. További elismerései között van a
Kortárs-díj (1994), IRAT-nívódíj (1995), Tiszatáj-díj (1996), Déry
Tibor-jutalom (1996), Füst Milán-jutalom (1998), az Év Könyve-díj
(2002) és a Látó-díj (2006). 2012-ben elnyerte a Magyar Köztársasági
Érdemrend lovagkeresztjét, 2014-ben pedig a Radnóti-díjat.