Elutasítják a visegrádi négyek agrárkamarái a nemzeti agrártámogatások szerepének erősítését
Pozsony, 2017. március 31., péntek (MTI) - Elutasítják a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) agrárkamarái a közös uniós agrárpolitika (kap) úgynevezett renacionalizálását, azt, hogy az uniós agrártámogatások rendszerében a nemzeti agrártámogatások szerepe erősödjön - derült ki abból a közös állásfoglalásból, amelyet a V4-ek szakmai szervezeteinek képviselői pénteken írtak alá Pozsonyban, az ott zajlott kétnapos egyeztetés záróaktusaként.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági kamara (NAK)
élelmiszeriparért felelős alelnöke a találkozó után az MTI-nek
elmondta: el kell kerülni, hogy az Európai Bizottság (EB) nagy
engedményeket adjon az egyes tagországoknak abban, hogy saját
költségvetésükből annyira támogassák saját termelőiket, amennyire
bírják, mivel ez a gazdagabb nyugat-európai országoknak kedvezve
hátrányos helyzetbe juttatná a nehezebb költségvetési helyzetben
lévő, zömében kelet-európai tagállamokat és termelőiket. Hozzátette,
a lehető legkisebb diszkriminációval bíró közösségi agrárpolitikára
van szükség, amely egyszerűbb, hogy a termelők könnyebben
juthassanak hozzá a támogatásokhoz, és egyúttal csökkenti a
mezőgazdasági piacokon tapasztalható különbségeket is.
A kétnapos szakmai találkozó résztvevői központi témaként az
unió 2020 utáni közös agrárpolitikájának előkészítését, illetve az
ezzel kapcsolatos stratégiai kérdéseket vitatták meg, terítékre
került az agrárpiacok aktuális helyzete is. A találkozó kibővített
összetételben zajlott, azon meghívott vendégként Litvánia,
Észtország és Horvátország agrárkamaráinak küldöttei is részt vettek.
A találkozón résztvevők megállapításainak közös központi eleme
az volt, hogy a 2020 utáni közös uniós agrárpolitikának a
jelenleginél igazságosabbnak, ugyanakkor egyszerűbbnek kell lennie
úgy, hogy továbbra is megőrizze közös jellegét.
Milan Semancík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari
Kamara (SPPK) elnöke, a rendezvény vendéglátója a tanácskozás utáni
sajtótájékoztatón azt mondta: konstruktív hangulatú találkozót
tudhatnak maguk mögött, amelyen megállapították, hogy minden
résztvevő egységes, erősebb, igazságosabb és ugyanakkor egyszerűbb
agrárpolitikát akar, olyat, amely egyenlő feltételeket teremt.
Robert Nowak, a lengyel agrárkamara képviselője kiemelte: egy
esetleges jövőbeni kétsebességes unió sem jelenthet kétfajta
agrárpolitikát Brüsszel részéről.
Zdenek Jandejsek, a cseh agrárkamara elnöke elmondta, az unió
régi tagállamai a saját piacukénál jóval alacsonyabb, dömpingárakon
juttatják el termékeiket a később csatlakozott tagországok piacaira,
aminek következtében ma a közös európai piac inkább már egy
"gyarmati piacra" hasonlít, s ez megmutatkozott az újabb tagállamok
ágazati termelésében is, amely a rendszerváltozás idejéhez képest az
akkori 10-20 százalékára esett vissza.
A találkozó végén a résztvevők a közös állásfoglalás mellett egy
11 pontból álló nyilatkozatot is elfogadtak. Az úgynevezett pozsonyi
deklarációt Litvánia és Magyarország képviselői formális okokra, a
benne foglaltak hazai jóváhagyásának szükségességére hivatkozva
egyelőre nem írták alá, de jelezték: egyetértenek annak alapelveivel.