Erdogan: az EU-tagság Törökország számára továbbra is stratégiai cél
Ankara, 2018. március 26., hétfő (MTI) - A teljes jogú európai uniós tagság elérése Törökország számára továbbra is stratégiai célkitűzés - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfőn az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján.
Erdogan Isztambulból a bulgáriai Várnába utazik, ahol Donald
Tuskkal, az Európai Tanács (ET) elnökével, Jean-Claude Junckerrel,
az Európai Bizottság elnökével és Bojko Boriszovval, az Európai Unió
Tanácsának soros elnökségét betöltő Bulgária miniszterelnökével
munkavacsora keretében tárgyal Ankara és Brüsszel kapcsolatairól.
A török elnök hétfőn azt is leszögezte, hogy Törökország
"elhelyezkedésének, erejének, valamint a térségben és a világban
betöltött aktív szerepének megfelelően" folytatja a csatlakozási
tárgyalásokat az EU-val. Hangsúlyozta: a várnai találkozón arra
fogja kérni tárgyalópartnereit, hogy "görgessék el a folyamat
útjában álló politikai, mesterséges akadályokat és élesszék fel azt".
Mint fogalmazott: Ankarának a közösséggel mélyen gyökerező
kapcsolatai vannak. A felek viszonya a 2002 óta kormányzó
iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetése
alatt annyit fejlődött, mint soha korábban - tette hozzá.
Erdogan jelezte: Várnában olyan témákról is egyeztetnek majd,
amelyekben előzőleg már megállapodtak. A török vezető nehezményezte,
hogy "az EU vállalásainak teljesítésében nem mutatkozott olyan
hűségesnek, mint Ankara". Kifejtette: a Törökországban élő
menekültek ellátásához ígért pénzügyi hozzájárulásnak eddig csak az
elenyésző része érkezett meg Ankarába. Erdogan a múlt héten azt
mondta, hogy még az első, hárommilliárd eurós támogatásból is csak
850 millió eurót kapott meg Ankara, miközben az országban mintegy
három és fél millió szíriai és nagyjából ötszázezer iraki menekült
tartózkodik. Erdogan panaszát megelőzően az Európai Bizottság már a
második hárommilliárd eurós csomagot is bejelentette a törökországi
menekültek számára.
A török elnök figyelmeztetett: Törökország a terrorizmus elleni
küzdelemben . mint fogalmazott " mindenfajta de nélküli"
együttműködést vár az Európai Uniótól.
Ugyan Ankara mellett Brüsszel is terrorszervezetnek tekinti a
Törökországban 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot Kurdisztáni
Munkáspártot (PKK), a PKK szimpatizánsai Európa több országában
szabadon szervezkedhetnek, és ezt a török vezetés az utóbbi években
számtalanszor élesen bírálta.
Erdogan hétfőn nyomatékosította: a PKK és társszervezeteinek
ügyében Ankarának Európa teljes támogatására van szüksége a bizalom
újjáépítése érdekében. A terroristák az unió biztonságára is
fenyegetést jelentenek - húzta alá.
A török államfővel tart Várnába Mevlüt Cavusoglu török
külügyminiszter és Ömer Celik török EU-ügyi miniszter is.
Az Anadolu török állami hírügynökség várakozásai szerint a
megbeszélésen a vámunió fejlesztése, továbbá a török állampolgárok
schengeni vízummentességének kérdése is szóba kerül. A kétoldalú
kapcsolatokon túl a felek a Balkán, Szíria, Irak, a palesztinok,
illetve Líbia helyzetéről is egyeztetnek.
Erdogan és az unió legfelsőbb vezetői legutóbb tavaly május
25-én Brüsszelben találkoztak egymással.
Az EU és Törökország között 2016 márciusában létrejött, egyesek
által bírált migrációs egyezmény keretében az unió eredetileg
hárommilliárd eurót ajánlott fel a válság kezelésére, illetve ennek
kimerülése esetére újabb hárommilliárdot. A szerződés alapján
Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó
menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi
szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török
uniós külső határon.
A 2016-os megállapodás hatályba lépése nyomán meredeken csökkent
az Európába érkező menekültek és migránsok száma.
Mindazonáltal az Európai Parlament 75 képviselője a napokban
arra szólította fel Tuskot és Junckert, hogy az emberi jogok
maradéktalan betartását állítsák az unió Ankarával fenntartott
kapcsolatainak középpontjába és a várnai csúcstalálkozón
gyakoroljanak nyomást Erdoganra, hogy Törökország bocsássa szabadon
a jogtalanul fogva tartott tucatnyi újságírót és sok más elítéltet.
A török kormány a 2016. júliusi puccskísérlet után rendkívüli
állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az
általa veszélyesnek nyilvánított csoportokkal szemben.
Az Európai Számvevőszék (ECA) március közepén közzétett
jelentésében azt írta, hogy szinte semmilyen eredményt nem hoztak a
demokrácia és a jogállamiság terén a Törökországnak folyósított,
több milliárd eurós uniós előcsatlakozási támogatások, aminek fő oka
az, hogy hiányzott a politikai akarat a török hatóságok részéről.
Rámutattak, hogy a politikai támogatást élvező területeken
(például a vámügy, a foglalkoztatás vagy az adózás terén) indított
projektek hozzájárultak ahhoz, hogy Törökország felzárkózzon az
uniós vívmányokhoz. Ugyanakkor - mint kiemelték - évek óta nem
történt szinte semmifajta előrelépés az igazságszolgáltatás
függetlensége, a korrupcióellenes küzdelem, a sajtószabadság vagy a
civil társadalom megerősítése terén.
Az Európai Unió 2007 és 2020 között több mint 9 milliárd euró
(nagyjából 2800 milliárd forint) értékben nyújtott, illetve nyújt
előcsatlakozási támogatásokat Ankarának. Hivatalosan 2005-ben
kezdődtek meg a török uniós csatlakozási tárgyalások, az
előcsatlakozási támogatásokat ezt követően kezdték folyósítani
Ankara számára.
Az ET 2016 decemberében úgy döntött, hogy az EU a jelenlegi
körülmények között nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket
Törökországgal. 2005. óta a 35 megvitatandó fejezet közül csak 16-ot
sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni - a tudományos
és kutatási fejezetet. A tárgyalások folytatásának, valamint a
vízummentességnek a török terrorellenes törvény enyhítése az egyik
legfontosabb feltétele.