Évértékelő - Orbán: nekünk Magyarország az első (1. rész)
Budapest, 2018. február 18., vasárnap (MTI) - Nekünk Magyarország az első - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap elmondott 20. évértékelőjében, amelyet Budapesten, a Várkert Bazárban tartott a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében.
Jól sikerült ez a 8 év, "jobban, mint ahogy vártuk" - értékelte
a 2010 óta tartó kormányzást a miniszterelnök, úgy fogalmazva:
"időarányosan talán előrébb is vagyunk, mint ahogy elterveztük".
Kiemelte, hogy 10 év alatt egymillió munkahely létrehozását
vállalták, és már 736 ezernél tartanak; karácsonykor
nyugdíjprémiumot fizethettek a nyugdíjasoknak; és tető alá hoztak
egy béremelési és adócsökkentési megállapodást.
"Úgy látom, a hibajegyzékkel együtt is, hogy ez a 8 év nem csak
vállalható, de számos eredményére büszkék is lehetünk" - mondta
Orbán Viktor, azt kívánva Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve
ne legyen.
Jelezte ugyanakkor: noha az ország jobban néz ki, mint nyolc
éve, de még nem olyan, amilyen lehetne, már jobban teljesít, de még
nem úgy, ahogy tehetsége alapján képes lenne, "még mindig nem értünk
a munkánk végére, van még abból bőven".
A kormányfő kifejtette: hisz abban, hogy Magyarország olyan
hely, ahol a kemény munkát megjutalmazzák, ahol aki többet dolgozik,
többet is visz haza, valamint abban is, hogy a családok tartják meg
az egész országot. "Nekünk magyaroknak akkor van jövőnk, ha magyarok
maradunk, ápoljuk a magyar nyelvet, megvédjük keresztény és magyar
kultúránkat, megőrizzük a függetlenséget és a magyar szabadságot" -
mondta.
Orbán Viktor értékelése szerint a magyar modell működik, és
azért sikeres, mert magyarok milliói hisznek benne. "A munkát
megbecsülni, a családokat támogatni, a nemzeti identitást
megtartani, a függetlenséget megőrizni, ez a jövő, s ez a jövő a
mienk lehet" - hangsúlyozta. Köszönetet mondott annak a 700 ezer
embernek, aki nem segélyből, hanem már munkából tartja el családját,
a munkahelyeket teremtő magyar vállalkozóknak és a családalapítás
útjára lépett fiataloknak.
Az elért eredmények között beszélt a pénzügyi kiszolgáltatottság
megszüntetéséről, arról, hogy "a családok a rezsivel nem a multik
profitját fizetik", valamint az energiafüggőség korszakának végéről,
mivel hamarosan nem csak Oroszországból, de Romániából, sőt
Lengyelországból is érkezik gáz.
Kiemelte azt is, hogy nemzeti kézben van a bankrendszer több
mint 50 százaléka, és nemzeti tulajdonba került a magyar médiumok
több mint fele. Magyar bankrendszer és magyar médiumok nélkül nincs
nemzeti függetlenség - jelentette ki.
Szavai szerint "a függetlenségünk most megvan, de az nem olyan,
mint a lekvár: nem áll el a polcon, időről időre meg kell védeni".
Hallgatóságától azt kérte: ne feledjék, nem szabad az ország sorsát
az internacionalisták kezébe adni.
Orbán Viktor arról is szólt, hogy egy ország kormányzásához
tapasztalat kell és magabiztosság, terepismeret és nemzetközi
kitekintés. "Mi nem csak polgári, de nemzeti kormány is vagyunk" -
tette hozzá, majd "A haza minden előtt" jelszót "modern kiadásba"
öntve, kijelentette: "nekünk Magyarország az első".
Felhívta a figyelmet emellett arra, hogy Magyarország mára
jócskán felértékelődött, "hírünk, ismertségünk, befolyásunk nagyobb,
mint azt az ország mérete vagy gazdasági súlyunk indokolná".
Szerinte ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Fidesz-KDNP
Magyarországon "nyolc éve szünetelteti a politikai korrektséget,
süllyesztőbe került az euroblabla, a liberális szépelgés, a korrekt
semmit mondás, a szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek, a pórázt
pedig az IMF-nek".
Budapesten a világos beszéd a divat, itt "azt akarjuk mondani,
amit gondolunk, és azt akarjuk cselekedni, amit kimondunk", nagy
luxus ez a mai európai politikában, "és mi, magyarok szinte
lubickolunk benne, persze jó lenne, ha a víz ritkábban fröccsenne ki
a partra" - mondta.
Orbán Viktor a Fidesz 30 évéről szólva az antikommunizmust és a
hazafiasságot hangsúlyozta. "Szenvedélyesen szeretjük
Magyarországot, és készen állunk, hogy mindent megtegyünk érte" -
fogalmazott, jelezve: ez különbözteti meg őket a többi politikai
párttól.
A kormányfő az ellenzékről szólva megjegyezte: állapotukat látva
nem mindig hisz a szemének, értékelése szerint Magyarország ennél
többet érdemel, s nem érti, azok hogyan tudnak ilyen állapotban
bizalmat kérni, sőt kormányzásra jelentkezni.
Van olyan párt, amelyik idegenlégióst igazol a listavezetői
székbe, miniszterelnök-jelöltnek hívatja magát, pedig mindenki
látja, csak egy "csődgondnok", akinek az jutott történelmi
feladatul, hogy kivezesse az MSZP-t a parlamentből - értékelt.
Megjegyezte: a másik baloldali párt rátalál régi gyökereire, és
egy volt miniszterelnök vezetésével "visszavedlik egy virtigli
kommunista párttá", aki börtönnel, államosítással, új
rendszerváltással fenyegeti az embereket, és szellemi tekintetben
csak annyit tud mondani, hogy az egyházak fogják be a szájukat.
Kitért arra, van olyan párt is, amelyiknek annyi a mondanivalója
a világról, hogy lehet más. "Zseniális meglátás, de hogy milyen
legyen, azt tőlük aligha tudjuk meg" - jegyezte meg, kifejtve: ők
annyira mások, hogy azt sem tudni, jobb vagy baloldaliak, nemzetiek
vagy internacionalisták. "Azt sem tudjuk, ki van bent és ki van
kint, olyan nagy a jövés-menés" - fogalmazott, hozzátéve: a kiváltak
alapította pártoknak a nevét sem lehet megjegyezni, mert láthatósági
problémákkal küzdenek és kérészéletűek.
A kormányfő a legabszurdabbnak azt nevezte, hogy egy szebb
napokat is megélt nemzeti párt azzal áll elő "a mai vészterhes és
migránsverte időkben", hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye.
Nem csoda, ha az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó
hangulat van - vélekedett a miniszterelnök. Azt is leszögezte: "azok
vagyunk, akik azt gondolják, hogy Európa utolsó reménye a
kereszténység".
(folyt.)