Feltárják és helyreállítják a ferences templom romjait Gyulán
Gyula, 2017. augusztus 25., péntek (MTI) - Régészeti ásatásokat, majd rekonstrukciós munkálatokat végeznek a ferences romtemplomban Gyulán - közölte pénteken a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Kónya István (Fidesz-KDNP), a város alpolgármestere.
Elmondta, hogy a város saját költségvetéséből hatmillió forintot
biztosít a munkálatokra, a jelenleg is látható falmaradványok
megerősítése mellett téglából visszaépítik a szentély előtt
található nyúlványt, amely a templom 15. századi kibővítése volt. A
rekonstrukció várhatóan októberben ér véget, akkor egy nyitott
szentmise keretében szeretnék újraavatni a templomot - tette hozzá.
Kónya István kifejtette: az 1420 és 1566 között működött ferences
templom a maga korában egyedinek és nagynak számított, egy 1535-ös
feljegyzés szerint a templomhoz tartozó rendházban 23-an éltek.
Történelmi források szerint háromszor is tartottak itt rendi
gyűlést, 1491-ben, 1531-ben és 1533-ban. Kerecsényi László
gyulai várkapitány az 1560-as években parancsot adott, hogy a
templom építőköveiből erősítsék meg a várat. Emellett több gyulai
templom is épülhetett részben a ferences rendház és szentély
maradványaiból. A rekonstrukció után szeretnék a romtemplomot
bevonni a város turisztikai életébe - mondta Kónya István, aki
hozzátette, a városvezetés kiemelten kezeli a műemlékek védelmét,
ennek egyik jeles példája az Almásy-kastély rekonstrukciója. A
régészeti feltárást végző Liska András, az Erkel Ferenc Kulturális
Központ és Múzeum Nonprofit Kft. vezető muzeológusa elmondta, hogy a
templomnak lényegében csak a szentély része maradt meg, az eredeti
falak a jelenlegi talajszint alatt húzódtak, a most megerősíteni
szánt falmaradványokat a hatvanas években végzett ásatás során
emelték. A templom építését Maróti János macsói bán, vagy a fia,
László kezdeményezhette és finanszírozta. A területen az
1930-as években Implom József is végzett ásatást, akkor találták meg
Corvin János lányának, Erzsébetnek (aki Hunyadi Mátyás király
unokája volt) és feleségének, Frangepán Beatrixnak a sírhelyét.
Erről szólva Liska András elmondta, a sírokat valószínűleg a
török korban kirabolták, a csontok akkor szétszóródtak. A második
világháború alatt az Implom József által talált régészeti leletek
eltűntek vagy megsemmisültek. Meglepetésükre a jelenlegi ásatás
során találtak két emberi csontdarabot, amelyet antropológusok
vizsgálnak meg a közeljövőben - mondta a szakember. Megtalálták
továbbá a két sírhely eredeti, középkori alapjait. Liska András
szerint a templomba temettek el egy harmadik személyt is, ám róla
semmilyen feljegyzés nem került elő, és a sírhely jelenleg
magánterületen van, így azt nem tudják vizsgálni. Az MTI
kérdésére válaszolva elmondta, hogy a régészeti munkák a jövő héten
befejeződnek.