Közjegyzői kamara: kevesen és helytelenül végrendelkeznek Magyarországon
Budapest, 2017. március 30., csütörtök (MTI) - Kevesen és helytelenül végrendelkeznek Magyarországon, a fővárosban a hibás végrendeletek több mint kilencven százalékát megtámadják - írta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Nyilvántartásuk szerint tavaly tíz százalékkal nőtt a
hivatalosan regisztrált végintézkedések száma, száz ember közül
azonban még mindig csupán négy készít végrendeletet.
Komoly gondot okoz, hogy több százezer fiókban lapuló
végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben
jártas jogász, ezért erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek a
törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek a hagyatéki eljárás
során.
Budapesten százból több mint kilencven esetben szinte biztosan
megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet,
vidéken ez az arány alacsonyabb: negyven-ötven százalékos.
Az elmúlt tíz évben több mint a duplájára nőtt a Végrendeletek
Országos Nyilvántartásában (VONY) évente regisztrált végintézkedések
száma, 2016-ban összesen csaknem hatezer bejegyzést tettek a
rendszerben. A MOKK összesítése szerint a végintézkedések több mint
93 százaléka végrendelet, kevesebb mint 7 százaléka öröklési
szerződés. Négy regisztrált végintézkedésből hármat közjegyzőnél
írnak.
Több mint 300 ezer lehet a száma azonban azoknak a "házilag
készült" végrendeleteknek, amelyeket soha nem látott közjegyző.
Ezekkel nemcsak az a baj, hogy nincsenek bevezetve a VONY-ba, ezért
nagyrészt soha vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását
követően kerülnek elő, hanem az is, hogy igen sok köztük az
érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum.
Tipikus, érvénytelenséget okozó hiba, hogy nincsenek számozva az
oldalak vagy nincs minden oldal aláírva, valamint hogy olyan tanúval
- például közeli hozzátartozóval - íratják alá a végrendeletet, aki
maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz az irat. Tóth
Ádámnak, a MOKK elnökének a közleményben idézett véleménye szerint
ez az elsődleges oka annak, hogy sok a bírósági per a végrendeletek
körül.
Nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a
magyarok végintézkedési hajlandósága: míg az Egyesült Államokban a
felnőtt korú lakosság csaknem negyvenöt százaléka rendelkezik
valamilyen végintézkedéssel, addig Magyarországon ez az arány csupán
négy százalékra tehető. Tóth Ádám szerint a jelenségnek
mindenekelőtt történelmi okai vannak, hiszen a rendszerváltás előtti
időkben nem nagyon volt miről végrendelkezni. Manapság azonban egyre
jelentősebbek a magánvagyonok, így a végintézkedési hajlandóság is
növekedésnek indult.
A végintézkedést hagyók jelentős részét a családi béke
fenntartása vezérli, hiszen egy szabályos végrendelettel évekig
tartó pereskedések kerülhetőek el. Fontos szerepet játszik a
végintézkedések számának a növekedésében az is, hogy az emberek
egyre bonyolultabb családi viszonyok között élnek - vélekedtek,
hozzátéve: az élettársi kapcsolatban élők is egyre többen
végrendelkeznek, minthogy az élettársak esetében a törvény szerint
nincs öröklés.
Végrendelkezni lehet akár saját kezűleg is, egy papírra
lejegyezve és aláírva a végakaratot. A MOKK szerint azonban sokkal
célszerűbb szakértő segítségét kérni ebben a nagy körültekintést
igénylő ügyben.
A közjegyzőnél készített végrendelkezésnek több előnye is van:
egyrészt nem veszhet el és nem semmisíthető meg, mert bekerül a
VONY-ba, másrészt kiküszöbölhetőek azok a tartalmi és formai
hiányosságok, amelyek alapján a bíróságon meg lehet támadni a
dokumentumot - olvasható a közleményben.